Elizabeth Gilbert A lélek botanikája című regénye valóban párhuzamba állítható az idézett József Attila verssel. Az ember sorsának alakulása valóban idézi egy-egy növény fejlődésének, növekedésének, virágzásának, termésekkel kapcsolatos fázisának és elhalásának, meghalásának képeit.  Ha van okostelefon, akkor azt kell, hogy mondjuk: Gilbert könyve okoskönyv.

Elizabeth Gilbert akkora menő, hogy 2006-os regénye az Ízek, imák, szerelmek bestseller listára, majd 2010-ben megfilmesítésre került. Akik megkedvelték érzelemdús történetvezetését és olvasmányos elbeszélői stílusát, azok már alig várták Magyarországon is a következő kötetét. A lélek botanikája a korábbi emlékirattól elérően ugyan fikciós változat, de mégis hasonló az első műhöz – telis teli van regényes, kalandos, romantikus, patetikus, mit több, erotikus és tudományos felfedezésről szóló epizóddal, egy hatalmas családregény keretein belül.
A történet középpontjában természetesen egy botanikus áll, aki kininkereskedelemben utazik. A gazdag Henry Whittaker lánya Alma Whittaker nem esett messze fájától, maga is mélyreható tanulmányokat folytat a botanika tudományában. Mielőtt azonban végleg elmerülne a munkában, kutatásban betoppan életébe a szerelem, mégpedig az illusztrátor Ambroes Pike. A férfi az evolúció kérdésével is foglalkozó nő számára új, immár spirituális távlatokat nyit meg, melynek köszönhetően a száraz tudományosságba a csodák világából is belevegyül sok minden.  A számos helyszínen és több korban is játszódó regény nagyívűsége a szerelmespár utazásai során felvonuló legkülönfélébb furcsa és jellegzetes egzotikus alakokban is színesedik.  Az ipari forradalom idején játszódó történetben minden megjelenik az olvasó előtt: új felfedezések, új találmányok, erkölcsi-etikai és történelemtudományi változások, társadalmi folyamatok új irányainak megjelenése, Elizabeth Gilbert szédítő utazásra hívja olvasóit.