Újabb tények, újabb tanúk

Király István irodalomtörténész és Heltai Jenő író, költő naplóival, valamint Szabad György, rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott országgyűlés elnökének interjúkötetével folytatódik tavasszal a Magvető Tények és Tanúk sorozata.

A sorozatot tavaly indította újra a Magvető, azzal az igénnyel, hogy hasonlóan az 1970-80-as években kiadott Tények és Tanúk-kötetekhez, olyan visszaemlékezéseket, naplókat és életútinterjúkat jelentessenek meg, amelyek hozzájárulhatnak egy-egy történelmi vagy kultúrtörténeti korszakról rögzült sematikus kép átformálásához.
A sorozat 2015 őszén Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben kiadásával indult újra, ezt követte Zimándi Pius István premontrei kanonok, irodalomtörténész 1944 márciusától 1945 márciusáig írt naplója Egy év története naplójegyzetekben címmel.
Idén újabb öt kötet látott napvilágot a sorozatban: Kabdebó Lóránt 1987-1988-ban készült életműinterjúja Orbán Ottóval, a Színpompás ostrom lángoló házakkal, és Bertók László Priusz című memoárkötete egyaránt forrásként szolgálhat az irodalom- és a társadalomtörténetnek.
A szerző életében megjelent utolsó (1947-es debreceni) kiadás alapján adta közre a kiadó Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című kötetét, amely Vági Zoltán történész gondozásában új fénybe helyezi a világ egyik első szemtanúi beszámolóját a birkenaui Sonderkommando valóságáról.
Kis Pál budapesti fényképésznek a munkaszolgálatban és a bujkálás idején, 1944 őszén írt naplóját tartalmazza a Csillaggal nem jó járni most című kötet, amelynek kísérő szövegeit Závada Pál és György Péter írta. Nagy érdeklődésre tarthat számot Szálasi Ferenc 1942-1946 között írt, döntő többségben eddig kiadatlan naplói, amelyet Karsai László történész adott közre a sorozatban.