Ethan Sacks, a Star Wars és Malvin képregények szerzőjeként ismert képregényíró szokatlan, ám annál szimpatikusabb módot talált arra, hogy a maga eszközeivel nyújtson segítséget súlyos depresszióban szenvedő lányának. Kitalált egy akcióhősre emlékeztető, démon-apokalipszissel küzdő figurát, hogy e képzeletbeli kamaszlány történetén keresztül adjon erőt a tizenöt éves Naominak. Cleo, az öngyilkossági kísérlet után helyét kereső tini lány alakja azonban – a szerző eredeti szándéka ellenére – mégsem elevenedett meg azonnal a könyvlapokon; éveken keresztül csupán kettejük fejében élt. 

Kép forrása

Van kiút

Viszontagságait Sacks, az ötlet megszületésétől számítva, pontosan öt évvel később vetette csak papírra, ám a történet happy endjeként, immár közösen a teljesen egészséges Naomival együtt. 

E közös munka célja – elmondásuk szerint – az volt, hogy az író apa képzelőerejének és Naomi személyes tapasztalatainak összekapcsolásával – valami különlegeset hozzanak létre. 

Egy olyan inspiráló könyvet, mely a főhős harcain keresztül rávezeti a Cleohoz és Naomihoz hasonló mentális betegségben szenvedő kamaszokat arra, hogy „a betegségükből van kiút”.

A kezdeti ötletből született négyrészes képregény-sorozat, A Haunted Girl (Egy szellemekkel küzdő lány), Marco Lernzana illusztrálásával és egy mentális egészségről szóló melléklettel kiegészülve, néhány héttel ezelőtt került a könyvesboltokba.

Kép forrása

Egy világot kell megmenteni

Öt évvel ezelőtt Ethan Sacks a látogatási időre várva, önmarcangolón ücsörgött egy New York-i kórház pszichiátriai osztálya előtt, ahová 15 éves lánya egy öngyilkossági kísérlet miatt került.

„Talán ha jobb szülő lettem volna, és hamarabb észreveszem Naomi küzdelmeit, megelőzhettem volna a bajt” – mondta. Elhatározta, hogy ír egy történetet, amin keresztül meggyőzheti Naomit arról, hogy érdemes élnie. Ám végül csak egyetlen mondatot firkált a jegyzetfüzetébe: „Egy lány, aki nem tudja, akar-e élni, az egyetlen, aki megmentheti a világot”.

Mikor Naomi állapota az öthetes kórházi tartózkodás és a hosszú utókezelés hatására lassan javulni kezdett, Sacks úgy döntött, hogy a könyvet nem a lányának, hanem a lányával együtt fogja megírni. 

Részben az írásterápiától remélt katarzis miatt, másrészt pedig mert Naomi az átélők hitelességével mesélhette el saját megpróbáltatásait – emlékezett vissza a szerző egy interjúban.

Bread Wean, aki mentális szakemberkét vett részt a könyv megírásában „természetfeletti horror mesének” nevezte a képregényt, melyben a legszürreálisabb elemek valósághű – sok gyerek által átélt – alapokkal rendelkeznek. 

Kép forrása

Képregény és valóság

Cleo sztorija Naomihoz hasonlóan, a kórházban kezdődik, ahová öngyilkossági kísérlete után került. És ahonnan vissza a világba, csak rögös utakon keresztül juthat vissza, miután legyőzte a világot fenyegető démon-apokalipszist. 

Érzései Naomi élményei, aki a könyvben felidézte például azokat a viselkedésterápia során megtanult módszereket, melyek segítségével sikerült legyőznie nyugtalanságát, mikor a kórház védett közegéből vissza kellett térnie a társadalomba. (Vagyis a középiskolába, ahová azelőtt járt.) „Mintha eltűntem volna a föld színéről. Egyszerűen nem tudtam, hogyan kell normálisan viselkedni. Nagyon rémisztő volt.”

Szintén személyes tapasztalat alapján öltött testet a képregényben a legnagyobb démon, aki szüntelen így gúnyolódott vele: „hát nem lenne könnyebb feladni”?

A környezetvédelmet tanuló, másodéves egyetemista Naomi – könyvben megfogalmazódó – válasza egyértelmű: „az út gyakran sokkal nehezebb, mint reméltük, de el lehet jutni egy boldog és elégedett élethez.”