Az idei magyar nyelv és irodalom érettségi tulajdonképpen meglepetés volt (bár ezt szinte minden évben így jellemzik) hiszen a költő születésének 200. évfordulóján reális volt az esély, hogy Petőfiből kell majd a diákoknak számot adni tudásukról. Nem így történt, a vizsgán a középiskolásoknak Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját kellett elemezniük, illetve az összehasonlító műelemzésnél Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Juhász Gyula Várad című költeményeit kellett összevetni. Mi a novella nyomába eredetünk.

Kép forrása

Szabó Magda, Janus Pannonius és Juhász Gyula

A legismertebb magyarországi oktatási piacvezető portál, az eduline.hu nagy szerepet játszott és játszik az érettségikről való híradásban. Mondhatni percről-percre követték, követik az eseményeket és természetesen betartva az érettségire vonatkozó törvényeket, közölték a legfrissebb infókat a vizsgák állásáról. A május 2-ai napon szinte füstölt az oldal, ahogy haladt az idő és egyre több információ derült napvilágra. Az első legfontosabb a magyar irodalmi érettségi tétel közzététele volt, bár ezt ugye hagyományosan a közmédia is megteszi, az eduline.hu-n is olvasható volt, hogy bizony Szabó Magda, Janus Pannonius és Juhász Gyula lett a tétel. Nem könnyű darabok, valljuk be, de az érettségi sosem arról volt híres, hogy ott a legkönnyebb akadályt kell megugrani a diákságnak.

Kép forrása

Az ezüstgolyó

Nézzük a könnyebbik részt, a novellát! Az Ezüsgolyó című novella a Digitális Akadémia honlapján is fent van, így most bárki könnyen utánaolvashat, hogy miről volt szó a feladat első részében. A Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító családja intézménysült alakjáról, a szerző keresztanyjáról, Idáról írt különös hangulatú, de mégis a polgári Magyarországot megidéző történetet. A novella középpontjában a mindenki gyámja, minden családi problémák megoldását tudó és elvégző szépséges és okos nő áll, aki az író emlékeiben, mint női eszménykép él.

Csakhogy volt az a bizonyos ezüstgolyó, ami Magda és Ida között megbontotta a jó kapcsolatot, sőt egy megoldhatatlannak tűnő rejtéllyel váltotta fel. Történt ugyanis, hogy a gyermek, bakfis Magda megtudta Idától, hogy az ezüstgolyó egy régi hagyomány szerint elkészített golyó, melyről a következőket kell tudni: „[A lányok, asszonyok] …egy papírszeletre felírták a vágyukat, a nagyon titkosat, amelyet nem akartak vagy nem mertek megosztani senkivel, körbetekerték egy darab sztaniollal, lett a beburkolt titkos vágyból kicsi gömb, s ahogy érkeztek a csokoládéküldemények vagy ajándékok, attól fogva minden sztaniolréteget kisimítottak, s rátekerték a titokra, amely egyre nőtt. Ha a vágy teljesült, az ember hálából sorra leszedte a lemezkéket, mindből pici golyót gömbölyített, és lassan elszórta a ház körül, ha meg nem lett a kívánságból semmi, mikor már bizonyosan tudta, hasztalan volt akarnia vagy remélnie, bedobta a folyóba.”

Kép forrása

Ida titka

Ugye mondani se kell, hogy a többszörös rétegek alá rejtett titok iránti kíváncsiság sokáig kínozta a történet elbeszélőjét, a novella törzsét is ez az időszak adja ki, s Ida keresztanya halála után is így maradt. Végül egy bűncselekménynek köszönhetően mégis kiderült mit rejt az ezüstgolyó, a múzeumba adott családi ereklyét több más tárgyal együtt betörők tették vandál módon tönkre, ezt jelesül kettévágták, s így nyilvánvalóvá, olvasható vált, hogy mit írt egykor Ida vágyként arra a bizonyos cetlire. Ugyanakkor a titok további megfejtésre várt, melyet a főszereplő férje tette meg Magda helyett, aki annyi évtized után végül mindent megértett Idáról.