Mit rejt az Akadémia pincéje? Hová viszik Széchenyit a robotlovak? Legyőzhető-e a Reinaand Birodalom? Csupa olyan kérdés, aminek csak akkor van értelme, ha belemerülünk 18.48 képregénysorozat alternatív világba. Ne is tétovázzunk, vessük bele magunkat ebbe a különös, izgalmas, ötletes és a márciusi forradalmi hagyományhoz méltó kalandba!

Tucatnyi képregény

Az ötödik fejezeténél tartó steampunk képregényfolyamot tizenkét részesre tervezik az alkotók. A mesét egy fiatal tehetség, Rafai Alexandra szövi, akiről a produkció honlapján kiderülnek a legfontosabbak, amit egy képregényíróról meg kell tudnunk: „Szürrealista, aki pesszimistán szemléli az optimizmust. Horror kedvelő. Tarantino rajongó. Hivatásos könyv gyűjtő. Macskákat istenként tisztelő. Olyan ember, aki soha nem hagy félbe egy GTA küldetést. Megrögzött cipővásárló…”

Alexandra mellett Tóth Szilárd vesz részt a szövegek megalkotásában. Ő így vall magáról: szeretném „megmutatni azt a világot, amivel évek óta együtt élek: az apokalipszist, ami otthonunkban, Magyarországon játszódik le.” Hogy pontosan melyik végítéletre gondol a fiatal író, az a rövid bemutatkozásból nem derül ki, de na akadjunk föl ilyen apróságokon. A történet zseniális, és ez minden apokaliptikus víziót igazol.

A rajzokat Mojzer Dávid készíti. Róla azt tudjuk meg, hogy nemcsak készíti, de gyűjti is a képregényeket, leginkább az akció, a horror, és a thriller vonzza. Persze ez kiderül akkor is, ha belelapozunk a sorozat egyik füzetébe: van itt akció, horror és thriller is, meg egy csomó izgalmas részlet. A kompozícióknak csak hasznára válik a fekete-fehér megformálás, mely nemcsak a drámai hatást biztosítja, de a részletgazdag grafikát is élvezhetővé teszi.

A Reinaand Birodalom

Persze, ha most azt gondoljuk, hogy az 1848 képregénysorozat drámai hatásai összefüggésben állnak a negyvennyolcas magyar forradalom eseményeivel, vagy legalább előkészületeivel, hát alaposan mellé találnánk. A sorozat, noha jobbára Magyarországon játszódik és valóban egy forradalmi mozgalom történetét meséli el, sőt olyan szereplők is felbukkannak benne, mint Széchenyi István, valójában egyáltalán nem a mi negyvennyolcunkról szól. Egy képzeletbeli világ képzeletbeli szabadságküzdelmét mesélik el az alkotók.

A kerettörténet szerint a „Reinaand Birodalom a Centenáriumi ünnepségre készül 18.48 március idusán. A Forrás segítségével Európa uraivá vált családdal senki sem mer szembeszállni. Aki megpróbálta korábban, az mind csúfos véget ért. A Forrás által korlátlan hatalomra és modern technológia szert tevő birodalom mindent ellenőrzés alatt tart.

Ám talán van még remény. Gróf Széchenyi Istvánnak van egy terve. A megvalósításhoz azonban segítségre van szüksége. Összeállít hát egy speciális csapatot. Kardos Domán – az utolsó birodalom elleni akció egyetlen túlélője – felel az olyan szituációk megoldásáért, amit csak ököllel vagy fegyverrel lehet orvosolni. Szilányi Szelestyén – a Kaméleon – az álcázás mestereként segíti a csapatot. Mihálcsy Ella – boszorkány és látó – a természetfeletti ügyek szakértője. A csapat „legfiatalabb” tagja Magor, kinek ifjonti testében felmenőinek több száz esztendőnyi tapasztalata rejtezik.”

De vajon, miféle Forrással rendelkeznek a Reinaand-ok? És egyáltalán kik ezek a titokzatos imperátorok?

Remek dramaturgia, kedvelhető karakterek

Nos, azt hiszem, mindannyian jobban járunk, ha ezt nem áruljuk el. Az viszont bátran elmesélhetjük, hogy az izgalmas és fordulatos történet remekül gondolja újra a tizenkilencedik század történetét, remekül játszik reális alakok és kitalált személyek vegyítésével, ötletesen viszi vissza a modern technikát a romantikus környezetbe, jó érzékkel kever misztikus elemeket az amúgy jobbára racionális talajon álló históriába, remek dramaturgiával és kedvelhető karakterekkel építi föl a forradalmi mozgalom sztoriját.

És annak ellenére, hogy a mese messzire kanyarodik a valóságtól, valahogy úgy érezzük, mi olvasók, hogy mégis a mi forradalmunk történetét mondja el a képregény. És nem csak azért, mert a legnagyobb magyar „belekezd egy olyan kalandba, mely örökre megváltoztathatja Európa és Magyarország sorsát...”

Képek forrása