Az idei nyár rendhagyó lesz a székesfehérvári Koronázási Szertartásjátékok történetében. A szervezők nyilatkozata szerint „túl későn szabadultunk meg a járvány kötöttségeinek fogságából ahhoz, hogy új szertartásjátékkal, új királytörténettel” lépjen a fehérvári Vörösmarty Színház a közönség elé. Az évtizedes hagyomány azonban nem szakad meg.  Ebben az évben a megszokottól eltérő formában, a Rákóczi Szövetség és a színház négy évvel ezelőtt életre hívott Kárpát-medencei színjátszó táborárának közössége szervezi az előadást. Idén tehát a határon túli fiatalok hoztak létre előadást, amely a megkoronázott királyok életét meséli el. Az előadást Lőrincz Zsuzsa írta és rendezte, vele beszélgettünk. 

– Hosszú, több hónapos előkészítő folyamat előzi meg a próbákat, a Szertartásjáték létrehozását, így a jelenlegi bizonytalan járványügyi helyzetben, nem láttuk biztosítottnak, hogy megvalósulhat az előadás. A Rákóczi Szövetséggel kötött együttműködésünket viszont mindenképp folytatni szerettük volna, ezért idén is sor került a IV. Kárpát-medencei színjátszó táborra, ahová huszonkét gyerek érkezett Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből.

– Milyen koncepció mentén készül az előadás?

– Kis Visszatekintő Játékunk tulajdonképpen egy időutazás, a szövegkönyvet a nyolc éven át bemutatott Koronázási Szertartásjátékok szövegeiből állítottam össze, dramaturgiailag hasonló koncepció mentén készült. Liturgikus részek és a királyok életének történetéből kiragadott jelenetek váltakoznak egymással. Egyed Attila színművész a művészi beszéd rejtelmeibe avatja be a résztvevőket, külön-külön is foglalkozik a szereplőkkel. Molnár G. Nóra, aki most végzett a Színművészeti Egyetemen Fizikai színházi koreográfus-rendező szakon, ő elsősorban a színpadi mozgásban, koreográfiák megalkotásában a társam.

– Évről-évre pozitívak a résztvevők visszajelzései a táborról, sokan térnek vissza a koronázó városba. Miben rejlik a tábor titka?

– A fiatalok önkeresési folyamatában, az önmaguk és a világ megértésében nagyon fontos segítséget tud nyújtani a dráma, a színpadi játék. Erre a táborra különösen igaz, hogy nem a teljesítmény, hanem a részvétel a fontos, mindenki saját habitusának megfelelően azt viszi magával az egy hét után a táborból, amit össze tud gyűjteni magának.

– Vajon mit jelent ma a fiataloknak első királyaink története?

– Az Árpád-ház története fordulatos, a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszaka. 301 év, amely a legtöbb szentet adta nekünk, ugyanakkor horrorjelenetekben is bővelkedik: titokzatos halálesetek, családon belüli kegyetlen gyilkosságok sora... Az Árpád-házi királyokat idéző darabban a múlttal való találkozás, a saját történelmünkkel való szembenézés többletjelentőséggel bír, hiszen határon túlról érkezett fiatalok játsszák.

– Van annak jelentősége, hogy ezek a fordulatos történetek nem csak családi drámák, hanem nemzeti történelmünk fontos legendái?

– Történelmünket, hagyományainkat ismerni kell, mint egy saját batyut, amit születésünkkor kapunk. Életünk során, mindig dolgunk lesz vele. Hiszen még megtagadni, eldobni is csak azt lehet, ami már egyszer a mienk volt. Ez nem megúszható folyamat. Én is erdélyi vagyok, tudom, hogy mennyire mást jelentett nekünk a magyarságunk... A gyökerek (jó esetben) nem lekötnek, hanem stabilan tartanak. És minél jobban meg tudjuk vetni a lábunkat, annál szabadabban, bátrabban és messzebbre rugaszkodhatunk. Ha nincs mitől elrugaszkodnunk, akkor csak egyhelyben szökdécselünk...

– Hol és mikor lesz látható az előadás?

– A felújított Bartók Béla téren felállított szabadtéri színpadon játsszuk augusztus 14-16.-án 20.00 órától. Ingyenes regisztrációs jegyek a Vörösmarty Színház Jegyirodájában érhetőek el.

Képek forrása