Mennyit ér az olvasás?

Semmi meglepő nincs abban, amire most jutott a Malagai Egyetem és a University College London (UCL) tudósai által vezetett nagyszabású új kutatás. Az eredmény ismét alátámasztotta azt, amit eddig is tudtunk: a napi rendszerességgel könyvet olvasó gyerekek jobban teljesítenek az iskolai teszteken, mint nem vagy nem túl sokat olvasó társaik. 
A dolog mögött azonban van néhány érdekesség is. Lássuk csak!

Kép forrása

Három hónapnyi előny
Mindeddig csak néhány tanulmány foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a gyerekek olvasmányai mennyire befolyásolják iskolai teljesítményüket. Az új kutatás azt próbálta megállapítani, hogy van-e kapcsolat az olvasás- és matematikateljesítmény, valamint a gyerekek szabadidős olvasmányai, illetve az olvasással töltött idő között. 
Az Oxford Review of Education című folyóiratban publikált tanulmány szerint az iskolán kívüli olvasmányok közvetlen hatással vannak a gyerekek iskolai teljesítményére. Egy jó könyv jobban fejleszti az olvasási készséget, mint bármilyen más típusú olvasnivaló.
A tanulmányhoz az Andalúziai Oktatási Felmérő Hivatal adatbázisát használták fel. Azokat a kérdőíveket elemezték, amelyeket több mint negyvenháromezer spanyol tanuló 2008-2009-ben töltött ki, előbb tíz-tizenegy éves korában, aztán ismételten tizenhárom, tizennégy éves kora között 2011-2012-ben. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a diákok, akik naponta olvastak könyvet jobb eredményeket értek el az iskolai teszteken. 
A dolog érdekessége azonban, hogy a különbség elég jól számszerűsíthető. A sok minőségi irodalmat olvasó gyerekek olyan eredményeket értek el, mintha három hónappal többet jártak volna középiskolába.

Kép forrása

Hónapokból évek
John Jerrim, az UCL kutatója, a tanulmány egyik társszerzője kiemelte, hogy tizenegy és tizennégy éves koruk között óriási fejlődésen mennek át a gyerekek. A háromhavi előny, amelyre az olvasással szert tehetnek, nem tűnhet soknak, de ez az idő a vizsgált három középiskolai éveknek a tíz százaléka. És, ha kicsit tovább húzzuk képzeletben az idővonalat, akkor arra juthatunk, hogy a rendszeres olvasás négy évenként egy tanévnyi előnyt ad. Nyolc év alatt kettő, tizenkét év alatt három, és mondjuk, a felsőfokú képzést is ide gondolva tizenhat év alatt pedig már annyi előnyt nyújt, mintha plusz négy évet töltöttünk volna iskolában. Azaz annyit, mintha elvégeztünk volna még egy egyetemet. 
De, ha nem vetítünk ilyen hosszú íveket a kutatás eredményeire, akkor is nyilvánvaló, hogy a rendszeres és igényes olvasás felér egy komoly felzárkóztatással. A kutatók legalább is azt hangsúlyozták, hogy eredményeik különösen a gyengébb tanulók számára lehetnek érdekesek, azoknak, akiknél minden járulékos segítség fontos lehet.

Kép forrása

Csak komoly könyveket!
Másik eredménye a kutatásnak az, hogy az előny kizárólag az igényes és viszonylag hosszú könyvek olvasásából származik: újságok, képregények vagy magazinok rendszeres olvasása nem jár hasonlóan pozitív hatással, a novellaolvasás pedig csak nagyon csekély előnyt hozott. A kutatók szerint az olyan olvasnivalók, amelyek nem igazán lebilincselőek és nem túlságosan összetettek, nem javítanak jelentősen az iskolai eredményeken. 
Luis Alejandro Lopez-Agudo, a Malagai Egyetem kutatója úgy fogalmazott: az olvasás alapvető készség, amely kulcsszerepet játszik életünkben. „És nemcsak az a fontos, hogy olvassanak a fiatalok, hanem az is, hogy mit olvasnak.”
Természetesen a londoni és malagai kutatók is tisztában vannak azzal, hogy az olvasás szokássá válása lassú és nehézkes folyamat. „Egyre jobban digitalizálódó világban nagyon fontos arra biztatni a fiatalokat, hogy találjanak időt egy-egy jó könyv elolvasására” – hangsúlyozta John Jerrim, rámutatva egyúttal arra is, hogy – a kutatás eredménye szerint – a könyvekkel töltött idő fokozatos bővítése, az egyre hosszabb és nehezebb szövegek olvasása erőteljesen fejleszti az olvasási készségeket. 
Ami persze megint csak nem új eredmény, de hasznos megállapítás annak a fiatalembernek, aki most dönti el, hogy könyvek által fogja eredményesebbé tenni pályáját.