Gyakran halljuk, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak, a könyveknek leáldozott, a Guttenberg galaxist pedig felváltja a Zuckerberg galaxis. Nos, sajnos ennek valóban van alapja, de az a jelenség, ami június végén zajlik le Budapesten, a Szabó Ervin tér 1 szám alatt, egy kicsit mégis megnyugtathatja az írott lapok szerelmeseit, hogy azért nincs még olyan közel a többször is beharangozott lírai vég. 

Állandó vendéggé előlépve
Amikor öt évvel ezelőtt elkezdtem akkori tanulmányaimat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, kénytelen voltam az addig pusztán alkalmankénti, valamilyen apropóhoz kapcsolódó könyvtárlátogatási szokásomat megváltoztatni, s a látogatások számát megsokszorozni, illetve mindezekkel együtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állandó vendégévé előlépni. Az egyetemhez kapcsolódó olvasmányok mellett hamar felfedeztem azt is, hogy a könyvtár szórakoztató- és szépirodalmi részlege sokkal gazdagabb, mint azt korábban hittem, valamint, hogy számottevő mennyiségű pénzt tudok megspórolni azzal, ha kölcsönzöm az épp olvasni kívánt könyveimet, vásárlás helyett. 

Nem vagyok egyedül!
Ez a gondolat aztán, a könyvtár nyári zárvatartásának tényével kombinálva szülte meg az akkor számomra forradalminak tűnő ötletet, miszerint június közepe-vége tájékán, a vizsgáim végeztével bemegyek a könyvtárba, és egyszerre kiveszem előre a komplett nyári olvasnivalót. Ez olyan három-négy tervezett és hat-hét hirtelen felindulásból kivett könyvet szokott jelenteni, amelyek közül persze van amire nem marad idő, de könyvtár hiányában így is van miből választani az aktuális hangulatnak megfelelően. 
Természetesen rendkívül grandiózus gondolatnak tartottam ezt, egészen addig az évig, amíg a vizsgáim elhúzódása miatt meg nem tapasztaltam a június legvégi állapotokat. A könyvtár szépirodalmi része szinte félig üres volt, nem beszélve a szórakoztató irodalmi készletről. Merle, Twain, Orwell, Huxley, Bukowski és még sok más fantasztikus alkotó neve feletti polcokon olyan terek tátongtak, melyeknek nem kellett volna létezniük. A kezdeti döbbenet után hamar beláttam, talán mégsem az enyém az évszázad ötlete, és talán a nyári olvasás élvezetét mások is hozzám hasonló módon oldják meg. 

Újabb forradalmi ötlet
És ez jó. Jó, mert azt mutatja, hogy nemcsak, hogy igenis van még kereslet a könyvekre és az olvasásra, de ráadásul nem is csekély mennyiségben. Jó, mert a könyvtárak kihasználtságát, szükségességét támasztja alá. Jó, mert különben ezek a könyvek átporosodnának magányukban két hónapot a zárt könyvtár polcain, valamint jó, mert kézzelfogható (illetve pillanatnyilag, éppen, hogy egyáltalán nem megfogható…) bizonyíték, hogy a komoly értéket képviselő művek, továbbra is elérnek az emberekhez. Talán csak abból a szempontból nem jó, hogy úgy tűnik, mindig pont azokra a könyvekre van kereslet, amit én is szeretnék olvasni, de ez már mellékes persze, hiszen ki ne áldozná fel a saját kényelmét a Gutenberg-galaxis oltárán. 
Hozzá teszem, mostanában ismét forradalminak tűnő ötlet motoszkál a fejemben. Lehet, hogy beiratkozom egy nyáron is nyitva tartó könyvtárba, esetleg megnézem az interneten, hogy az idei vakáció alkalmával célba vett üdülőhelyen akad-e könyvtár, netán strandkönyvtár és azokból kölcsönzöm a nekem kedves köteteket. 
Bár lehet, hogy ez sem forradalmi ötlet… 

Képek forrása