A Könyvkultúra Magazin is rendszeresen beszámol az amerikai, angliai egyetemeken kialakuló vélemény-presszióról, arról a nyomásról, amelyet az úgynevezett kulturális baloldal témái kapcsán fejtenek ki politikailag is elkötelezett aktivisták az egyetemi, értelmiségi közegekben. 

A szinte hétről hétre abszurdabbá váló ideológiai elképzelések mentén – a politikai korrektségtől a védett (véleménymentes) helyek követelésén keresztül egészen a kitalált személyes névmásokig – kialakuló viták az utóbbi hónapokban – különösen Donald Trump elnökké választása óta – tettlegességig fajuló összecsapásokká dagadtak amerikai egyetemeken. A véleményekhez kötődő agresszió ma már az utcákat is elárasztotta. A szecessziós háborúhoz kapcsolódó emlékművek, illetve a politikai korrektség kényszerzubbonyában nem elhelyezhető történelmi személyek, könyvek, filmek kapcsán kirobbanó küzdelmek szomorú példái a kulturális baloldal agresszív térhódításának. 
Az egyetemeken rendszeresen előfordul a hagyományos értékeket valló diákok inzultálása. A Berkeleyben, a Kalifornia Egyetem kampuszán rendszeres az erőszak a konzervatív értékvilágok képviselőivel szemben, de Ann Coulter jobboldali kommentátornak is le kellett mondania a programját a baloldali diákok tiltakozása miatt. A vermonti művészeti főiskolán Chares Murray libertárius politikatudóst kiabálással és fütyüléssel üldözték el a nézeteivel egyet nem értő hallgatók. A The Week pedig arról adott hírt, hogy az egyetemisták vehemensen tiltakoztak az ellen, hogy az ő nézeteiktől eltérő véleményt képviselő Condoleezza Rice volt külügyminiszter, vagy Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója mondjon évzáró beszédet. Mi is hírt adtunk arról, hogy Londonban a diákok sértőnek találják, ezért kikerült az irodalomtörténeti tananyagból az angol nyelven született első erotikus regény, vagy arról, hogy korunk egyik kiváló tudósa, Richard Dawkins interjúját kicenzúrázta a Berkeley Egyetem rádiója.
Az elmúlt években a normális emberek hallgatása mellett, s nyilvánvalóan a megfélemlítés légkörében alakíthatta ki véleménymonopóliumát a kulturális baloldal. Most azonban mintha Amerikában is magára talált volna a józan ész. 
A The Wall Street Journal beszámolója szerint jellemzővé vált baloldali egyetemi agresszióval szemben a Yale, Harvard és a Princeton egyetem tizenöt professzora – hangsúlyozva a „nyílt szellemiség, a kritikai gondolkodás és a vita” fontosságát – körlevélben szólította fel a hallgatókat, hogy bátran lépjenek fel „a közvélemény zsarnoksága” ellen. A professzorok arra bíztatják a hallgatókat, hogy legyenek függetlenek, ne engedjenek „a konformizmus bűnének” és „gondolkodjanak önállóan”.  Levelükben kifejtik: „sok főiskolán és egyetemen az, amit John Stuart Mill 'a közvélemény zsarnokságának' nevez, többet tesz, mint pusztán elbátortalanítja a diákokat attól, hogy az erkölcsi, politikai és más kérdésekben uralkodó álláspontoktól eltérő nézeteket hangoztassanak. Ez pedig arra a feltételezésre készteti őket, hogy az uralkodó álláspontok maguktól értetődően korrektek és csakis egy fanatikus vagy egy félbolond kérdőjelezi meg őket”. A tanárok arra bíztatják a fiatalokat: ne higgyenek ennek, és merjenek önállóan gondolkodni.
A levél az őszi egyetemi szemeszter megkezdése előtt, a Princeton Egyetem belső fórumán jelent meg, ott fedezte föl a konzervatív napilap, amely rámutatott arra is: „az egyetemi kultúra ma olyan, hogy a diákoktól iszonyatos erőfeszítéseket, sőt, még egyfajta bátorságot is követel az önálló gondolkodás”.  
A professzorok kezdeményezése bennünket, magyarokat, minket közép-európaiakat azzal a bíztathat, hogy mire ide is kényszerként érkezhetne, elveszti kérlelhetetlen agresszivitását a valóság furcsa újraértelmezésére törekvő zavaros ideológiai csomag.