Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár a nyári szünet idején is rendszeresen ad interjút és tájékoztat a legfrissebb, legfontosabb változásokról. Az utóbbi hetekben tisztázódott, hogy mi lesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) sorsa. Megtartották a szeptemberi iskolakezdés előtti utolsó Köznevelési Kerekasztal tárgyalást. A KLIK-et önálló költségvetési szervként működő tankerületi központok váltják. Ezzel megszűnik a centralizált állami intézményfenntartás, azonban az előzetes hírekkel ellentétben az Intézményfenntartó megmarad. A továbbiakban a KLIK-nek stratégiaalkotó, irányító, költségvetési, gazdálkodási és ellenőrző feladata lesz. Többek között erről döntött az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján. A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt, mivel – a társadalmi visszajelzések és a Köznevelési Kerekasztal véleménye alapján – indokolttá vált, hogy a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók középszinten is letehessék. Változik a felsőoktatási törvény is, így egyebek mellett módosult a teljes idejű képzésre vonatkozó szabályozás.  Ennek értelmében a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott óraszám minimális mértéke félévenként legalább kétszáz tanóra lesz.
Az új Nemzeti Alaptantervet 2018. szeptember elsején vezetik be, de az Oktatásért Felelős Államtitkárság tervei szerint a szakmai önállóság növelésének, illetve a tanulói óraterhek csökkentésének hatásai már a jövő tanévben érezhetőek lesznek.

Indul az új rendszer
Létrejönnek a tankerületi központok, állami kézbe kerül az iskolák fenntartása és működtetése, továbbá differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok.
A KLIK helyett ötvenhat – Budapesten összesen kilenc – tankerület és egy országos központ jön létre július 1-jétől. A jogszabályi változások értelmében a jövőben a köznevelési intézmény vezetője a költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá munkáltatói jogokkal rendelkezik. Az iskolaigazgatónak a pedagógusok alkalmazásánál egyetértési joga lesz. Jelenleg egyébként az önkormányzatok működtetik az intézmények ötvenöt százalékát, negyvenöt százalékuknál pedig az állam a működtető. A törvénymódosítás értelmében lehetőség lesz a pedagógusok differenciált béremelésére, vagyis a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes dolgozók között különbséget téve, eltérő mértékben is megítélheti.
Ezen kívül az előmeneteli rendszert kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül.
A 2017-es költségvetésben a köznevelésre százharmincmilliárd forint többlet áll rendelkezésre, és idén harmincnyolcmilliárd forint pluszforrást már biztosított a kormány – mondta szintén a hetekben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hozzátéve: bízik abban, hogy a második fél évben is hasonló összeget kaphat az oktatás.

2016 szeptemberétől jobb működést ígérnek
A kormány azon dolgozik, hogy az őszi tanévkezdésre az iskolák érezzék a változások kedvező hatását, és szeptemberben egy jobban működő iskolarendszerben kezdődhessen meg a tanítás – fogalmazott Palkovics László a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) budapesti országos küldöttgyűlésén.
Az eseményen egyébként egyhangúlag újraválasztották Horváth Pétert, az NPK eddigi elnökét, aki egyedüliként indult a posztért. Horváth Péter ígéretet tett arra, hogy a jövőben megpróbálják hatékonyabban segíteni a pedagógusok gyakorlati munkáját. Horváth Péter sikerként értékelte, hogy a kar megalakulása óta erősödött a bizalom az NPK-ban, és szakmai kritika nem érkezett a tevékenysége kapcsán. Ugyanakkor megjegyezte: jó lett volna, ha valamennyi megyében sikerül maximális számmal küldötteket választani, ez azonban nem mindenhol valósult meg a kevesebb jelentkező miatt.
Az EMMI államtitkára, megköszönve az NPK-nak a Köznevelési Kerekasztalon végzett munkáját, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek átalakítására vagy a pedagógusképzés ügyére utalva azt mondta: lesznek olyan átalakítások, amelyeket nem lehet rövid idő alatt végrehajtani.
Az államtitkár úgy fogalmazott, soha ilyen közfigyelem nem irányult a közoktatásra, mint az elmúlt hónapokban, és a Köznevelési Kerekasztal ülésen mindenki véleményét meghallgatták.

Szakmai viták a nyári szünet és a tanórák időtartamáról
Palkovics László, újságírói megkeresésre válaszul közölte, hogy már tart a szakmai vita a nyári vakáció lerövidítéséről, illetve a tavaszi és az őszi szünet meghosszabbításáról, de ez nem cél, hanem a 2018-ban életbe lépő új Nemzeti Alaptanterv eszköze lenne. Nyáron például úgynevezett tematikus heteket is lehet tartani a gyerekeknek, mondta az államtitkár.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter győri iskolaigazgató is nyilatkozott a témában. Szerinte a nyári szünidő megrövidítése a harminchat hetes tanév nyári meghosszabbítását jelentené, ami megvalósíthatatlan, mert júliusban és augusztusban elviselhetetlenül meleg van a légkondicionáló nélküli iskolákban. Az NPK elnöke hozzátette, hogy a magyar családok döntő többsége azért, ha lehet, akkor nyáron veszi ki szabadságát. Nyáron valószínűleg könnyebben meg tudja oldani a gyermeke számára is az elhelyezést, mint akár télen vagy a tavaszi hónapokban – részletezte Horváth.
A tervek azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy harmincperces tanórák legyenek az általános iskola első és második osztályaiban a jövőben.
Az EMMI álláspontja szerint nincs szükség a negyvenöt perces órákra, mert az óvoda utáni első két iskolai évben fontos, hogy a kisdiákok ne legyenek túlzott mértékben leterheltek.
Ha lerövidülnek a tanórák, a pedagógus szabadon dönthet majd arról, mit csinál a gyermekekkel a fennmaradó időben. A fennmaradó időben például kiviheti őket játszani – mondta Palkovics László.
Az Inforádió által megkérdezett gyermekpszichológus és az oktatáskutató szakemberek egybehangzó véleménye szerint jó irányba indul az oktatásért felelős szaktárca, ha a kisiskolás tanulók óraszámát negyvenöt percről harminc percre csökkenti, persze vannak ellenhangok is. Mindenesetre ezek még egyelőre csupán tervezetek, az érdemi szakmai egyeztetések ez ügyben valószínűleg szeptemberben folytatódhatnak, de addig is folyamatos a munka az oktatás átalakítása terén.