Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtotta be a parlamentnek az oktatási törvényeket érintő módosításcsomagot. Amennyiben az országgyűlésnek megszavazza a mintegy ötvenhárom oldalas javaslatot, úgy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnevezés megmarad, azonban a szervezet teljesen átalakul majd. Többek között létrejönnek a tankerületi központok (összesen ötvenhat önállóan gazdálkodó, költségvetési szervként működő tankerület), összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat, differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok, az iskolaigazgatók pedig jóval nagyobb jogkört kaphatnak júliustól. Megkezdődik a tanulói tehercsökkentés is. A működtetést és a dolgozókat is átveszi az állam az önkormányzatoktól.

Sok-sok változás már júliustól
A kerekasztal-tárgyalásokon felmerült elképzeléseket felhasználva dolgozták ki az új fenntartói modellt – tudtuk meg Pölöskei Gábornétól, a KLIK elnökétől, aki a Köznevelési Kerekasztal legutóbbi ülése után tartott sajtótájékoztató keretében ismertette a törvénymódosítás várható legfontosabb elemeit. Pölöskeiné hangsúlyozta: egyetértés volt abban, hogy az állami fenntartásra szükség van, és ehhez kell egy központi szervezet. Szó esett arról is, hogy a KLIK létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.
Az új fenntartó háromszintű lesz: a központ feladata a stratégia, a szakmai tervezés és az ellenőrzés, a második szintre, az ötvenhat tankerületi központhoz kerül az operatív irányítás és a részleges munkáltatói jogkör, a harmadik szintet az intézmények jelentik, vezetőik az eddiginél jóval nagyobb önállóságot kapnak mind a munkáltatói, mind az anyagi kérdésekben. Az iskolaigazgatókat ezentúl a tankerület vezetője nevezi ki, őt pedig az oktatásért is felelős miniszter. Az, hogy kik lesznek, illetve maradnak a tankerület-vezetők, július 1-jéig kiderül, akkorra áll fel ugyanis az új szervezet.

Tehercsökkentés a diákoknál, szubjektív előmeneteli rendszer a pedagógusoknak
A külön alapító okirattal rendelkező tankerületi központok önálló keretgazdálkodást folytatnak majd egyértelmű felelősség- és feladatkörökkel, ettől hatékonyságnövekedést remélnek. A jelenleg önkormányzati működtetésben lévő intézményeknél – ez az iskolák ötvenöt százaléka – a működtetéssel együtt a dolgozókat is „átveszi” az állam, az épületek pedig állami vagyonkezelésbe kerülnek. Ehhez forrás és partneri kapcsolat kell – jegyezte meg felszólalásában a KLIK elnöke.
Téma volt még a kerekasztalon a tanulói tehercsökkentés is. Ezzel kapcsolatban Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett, ez év végéig készül el az új Nemzeti Alaptanterv koncepciója, azonban már a most következő tanévben is lesznek változások: maximalizálják a kerettantervi óraszámokat és növelik a helyi tantervek rugalmasságát, utóbbihoz az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) tanmenet-javaslatokat dolgoz ki. Kaposi József, az OFI főigazgatója elmondta, az általuk augusztus közepéig kidolgozandó új tanmenet-javaslatok segítséget adnak majd a szaktanároknak a tananyagok jobb súlyozásához, és lehetőséget arra, hogy jobban alkalmazkodhassanak a helyi elvárásokhoz. Emellett tanulmányi standardokat is összeállítanak, amelyek alapján a pedagógusok és szülők időről időre objektíven felmérhetik a diákok teljesítményét.

Differenciálás egyéni teljesítmény alapján
Fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül.
Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését, és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat