Most, hogy a nyári vakáció végéhez közeledünk, kedvcsinálás céljából érdemes elővenni egy izgalmas tankönyves témát. No, nem az értelmetlen veszekedésekkel terhes hazai tankönyv-vitákat, hanem egy sokkal érdekesebb kezdeményezést: Keserue Zsolt tanár úr ötletét, aki úgy döntött, összegyűjti azoknak az országoknak középiskolai történelemkönyveit, amelyekről a hazai tankönyvekben is szó esik, és lefordíttatja magyarra, hadd lássuk mi is, mit tanítanak rólunk külföldön.

Huszonegy országból hatvan tankönyv
A vállalkozó kedvű tanár úr eddig jó hatvan ország történelemkönyveit vizsgálja meg, átnézve, mit tanítanak rólunk, már, ha egyáltalán szóba kerül Magyarország. Persze arra nincs lehetősége, hogy a világ valamennyi tankönyvét áttanulmányozza, de azokat igen, amelyekről a magyar tankönyvekben szó esik. Hosszas vizsgálódás után kiderült, magyar tankönyvek hatvanhat, hatvannyolc országról mondanak valamit, hosszabban-rövidebben. Ezekből az országokból szeretné tehát összegyűjteni ő is a tankönyveket, hogy bemutathassa, hogyan látják külföldön a magyar történelmet a honfoglalástól napjainkig.
Az eddig összegyűjtött könyvek mind államilag lektorált, középiskola tankönyvek, a bennük leírtak tehát úgy is tekinthetők, mint egy-egy ország tudományos álláspontja Magyarországról.
A négy esztendeje megkezdett program sajnos lassabban halad, mint eredetileg várta a kezdeményező. Mára huszonegy országból nagyjából hatvan tankönyv gyűlt össze, ami a végcélhoz képest kevés, ám izgalmas következtetésekhez már elegendő.  Mert nyilván kevesen gondolnák, de meglepően sokat írnak rólunk külföldön.
Persze elsősorban a szomszédos országok tankönyveiben bukkan fel a közös történelem, ám az amerikai tankönyvek némelyike is hosszú oldalakon keresztül foglalkozik hazánkkal. Természetesen az is feltűnő, hogy például az 1848-as forradalom és szabadságharc, az 1956-os forradalom, gyakran szerepel, de meglepően sok külföldi tankönyv foglalkozik a magyar honfoglalással is.

Eltérő értelmezések
Ugyanakkor az értelmezések, az interpretációk sokszor nagyon eltérnek a hazai felfogástól. Szlovákiában és Horvátországban például az 1848-as forradalmat elsősorban a nemzeti kérdés oldaláról mutatják be és sokkal ambivalensebben értékelik.
A honfoglalással kapcsolatban több tankönyv – például a moldáv és a német is – megjegyzi, hogy a letelepedés korában a kalandozó magyarok rettegésben tartották Európát. Ugyanakkor a honfoglalást követő évszázadokról, azaz a magyar középkorról nagyon kevés szó esik, szinte csak a környező országokban került elő a téma, de például az osztrák tankönyvek egy szót sem ejtenek a magyar középkorról. A török tankönyvek viszont bőségesen foglalkoznak a magyarokkal. Népünket türk népként tüntetik fel, és természetesen a török hódoltságot is teljesen másként értékelik. Az oszmán birodalom virágkora – a török tankönyvek sugallata szerint – a meghódított népnek számára is nagyszerű időszak volt.
Az újkor, különösen a tizenkilencedik, huszadik század eseményei természetesen a szomszéd országok tankönyveiben a legproblémásabb. A horvát és román tankönyvben is sok szó esik a magyarosítási törekvésekről, és a határok tologatásával együtt járó atrocitásokról. A román tankönyvek például azt írják, hogy 1940 őszén Észak-Erdélyben a magyar hatóságok egy este alatt közel háromszáz románt mészároltak le, köztük nőket és gyerekeket.

Kollázskönyv, honlap, szöveggyűjtemény
Egyszóval az már most is látszik, hogy rendkívül izgalmas vállalkozásba fogott Keserue Zsolt. A Nemzeti Tankönyv-projektnek keresztelt kezdeményezés végeredménye egyfajta kollázskönyv lesz, amelyben a külföldi középiskolai tankönyvekből kivágott, a magyarokra és történelmükre vonatkozó szövegek és képek időrendi sorrendbe lesznek összegyűjtve. Eredetileg azt tervezte a tanár úr, hogy valódi szöveggyűjteménnyé áll össze az anyag, azaz tankönyv formájában is megjelenik. Erre azonban egyelőre nincs pénz, így most úgy tűnik, csak egy honlap készül majd, amin minden fordítás elérhető lesz.
Persze mire a végére jut vállalásának a Szilágyi Erzsébet Gimnázium rajztanára addigra talán komolyabb támogató, esetleg valamilyen pályázati pénz is akad. A kivitelezés ugyanis meglehetősen lassan halad. Néhány országból ugyan barátok tudtak szerezni tankönyveket, de a távolabbi országokból igen nehéz, és sok pénzbe kerül megrendelni és lefordítani a szöveget. Csak az orosz tankönyvek megrendelése és fordítása huszonötezer ezer forintba került.
Így most a projekt lelkes fordítók jelentkezését várja, és külföldön élő, dolgozó honfitársainktól örömmel fogadja az 1990 után kiadott, használt vagy új középiskolai történelem tankönyveket az alábbi országokból: Argentína, Brazília, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Chile, Dánia, Dél-Afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Dél-Szudán, Egyiptom, Eritrea, Észak-Korea, Észtország, Fülöp-szigetek, Görögország, Hollandia, Honduras, India, Írország, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kamerun, Kanada, Kína, Laosz, Lettország, Líbia, Litvánia, Luxemburg, Málta, Marokkó, Mexikó, Montenegró, Nagy Britannia, Nepál, Nicaragua, Norvégia, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szomália, Togo, Új-Zéland, Vietnám.