Több jogszabály is változik a köznevelésben most július 1-jétől, például ekkor kerülnek a szakképző iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába.
A szakképzés rendszerének átalakításával összefüggésben 2015. július 1-én lépnek hatályba a KLIK fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló változások. A Kormány döntése alapján már ez évben mintegy háromszáz, jövő július 1-jétől pedig további ötven oktatási intézmény kerül majd az Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába.

Gyökeres változás kezdődik a hazai közoktatásban
A témakör illetékesét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Köznevelésért Felelős Államtitkárságát is megkereste a sajtó. A szakterület az MTI kérdésére közölte: egy lényeges módosítást tartalmazott az EMMI rendelete, bevezette a köznevelési intézmények elnevezései közé a szakképzési centrum megnevezést. Ez a rendelkezés már 2015. június 15-én hatályba lépett. (A szakképzési centrumokra a szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében van szükség. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább, de ezekben a centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés is folyhat.)

Új intézménytípusok
Az átalakítás teljesen megváltoztatja a szakképzés struktúráját is, de nyitva hagyja a lehetőséget mindenkinek az érettségi megszerzésére és az egyetemi továbbtanulásra.
Az új rendszerben tehát szakiskolák, szakközépiskolák és szakgimnáziumok lesznek.  A szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulókat készíti fel szakmai vizsgára, a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtanak.
Az eddigi szakiskolák viselik a jövőben a szakközépiskola nevet.  A szakközépiskolában a diákok három év után szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek. Ha még két évig tanulnak, érettségit is tehetnek.
A szakgimnázium az érettségit adó eddigi szakközépiskolák neve ez lesz a jövőben, amelyben a 9-12. évfolyam elvégzése után a diákok szakmai érettségit tesznek. Ezután még egy évig tanulnak, amivel technikusi képesítést szerezhetnek.   

Továbbra is lesz gimnáziumi képzés
A szakképzést folytató középiskolák leválasztása a gimnáziumokról nem mindenhol fogja megszüntetni a gimnáziumi képzést, szakemberek szerint azonban azok a gyenge gimnáziumok megszűnhetnek, amelyeket az elmúlt időben inkább kényszerűségből alapítottak. A Kormány nem titkolt szándéka a gimnáziumi helyek szűkítése: csak az tanuljon ezekben, aki egyetemre akar menni. Legalább húszezer diákot inkább az érettségit és technikusi végzettséget is adó szakgimnáziumokba terelnének át.
Belátható, hogy ez a fajta profiltisztítás szükségszerű is, hiszen ahol a gimnáziumi képzés kényszerűség volt, és nem is volt túl magas a színvonal, ott jobb lesz az adott iskolának, ha megfelelő átalakulás után valamilyen keresett, erős szakképzettséget adó iskolává alakul át. A gyenge gimnáziumok nagy része ugyanis nem az egyetemi/főiskolai továbbtanulásért küzdő tanulókat szívta fel, hanem azokat, akik szakmunkásnak nem akartak elmenni és szakközepes diákok sem szerettek volna lenni.