Csókolóztál már könyvtárban?
Bár a könyvtár és a szerelem kapcsolatáról csak kevesen mernek beszélni, azért a könyvek és a női szívek egyik legnagyobb ismerője, Szerb Antal megengedhette magának, hogy kimondja: a könyvtár legalább annyira az erotikáé, mint a tudományoké. „Azt hiszem, hogy az embernek sehol sem tetszenek annyira a nők, mint a könyvtárban. Ha egy valamennyire is jóképű nő belép, minden férfi feléje fordul, és hosszú percekre kizökken a munkájából. Talán az ellentét okozza. Mert mitől különbözik egy nő annyira, mint a könyvektől?”
A ma már politikailag kissé inkorrektnek ható erősen himsoviniszta mondatok persze nem fejtik meg a talányt: mi köze a könyvtárnak az erotikához, de, hogy van köze hozzá, azt exlibrisek milliói bizonyítják. Valami rejtélyes oknál fogva a könyvek sokasága a szépséget és a szerelmet idézi.
Talán a könyvek komor örökkévalósága áll összeegyeztethetetlen ellentétben a szerelem és a szépség mulandóságával, általában létünk mulandóságával, s a könyvtári polcok között kalandozva szükségszerűen jut eszünkbe az életet megédesítő csók…
Talán az élet teljessége, az epikureusok hedonizmusa buggyan elő lelkünkből, amikor a könyvtárba lépve úgy érezzük, mindenestül fel kell falnunk létünk svédasztalának kínálatát: bölcsességet, tudományt, szépséget, szerelmet…
Talán valami ősi, atavisztikus erő tör felszínre szívünk mélyéről, valami félig elfeledett ösztön, amely a tudást és az erotikát egymás mellérendelte, egyszerűen azért, hogy az utódok túlélésének nagyobb esélyt kínáljon…
Nehéz megfejteni a bibliotéka és a szerelem titokzatos kapcsolatát. Ám az sem biztos, hogy meg kell fejteni. Keleti bölcsek, ókori filozófusok nem sora becsülték volna a mi racionális észjárásunk eredményeit. Ők úgy gondolták: nem tudni, hanem tapasztalni kell a világ valóságát.
Most, hogy előttünk áll a szerelmesek napja, itt az ideje, hogy kedvesedet kézen fogva, beiratkozzatok a legközelebbi könyvtárba.
Ki tudja, milyen élmény vár a polcok között…
A ma már politikailag kissé inkorrektnek ható erősen himsoviniszta mondatok persze nem fejtik meg a talányt: mi köze a könyvtárnak az erotikához, de, hogy van köze hozzá, azt exlibrisek milliói bizonyítják. Valami rejtélyes oknál fogva a könyvek sokasága a szépséget és a szerelmet idézi.
Talán a könyvek komor örökkévalósága áll összeegyeztethetetlen ellentétben a szerelem és a szépség mulandóságával, általában létünk mulandóságával, s a könyvtári polcok között kalandozva szükségszerűen jut eszünkbe az életet megédesítő csók…
Talán az élet teljessége, az epikureusok hedonizmusa buggyan elő lelkünkből, amikor a könyvtárba lépve úgy érezzük, mindenestül fel kell falnunk létünk svédasztalának kínálatát: bölcsességet, tudományt, szépséget, szerelmet…
Talán valami ősi, atavisztikus erő tör felszínre szívünk mélyéről, valami félig elfeledett ösztön, amely a tudást és az erotikát egymás mellérendelte, egyszerűen azért, hogy az utódok túlélésének nagyobb esélyt kínáljon…
Nehéz megfejteni a bibliotéka és a szerelem titokzatos kapcsolatát. Ám az sem biztos, hogy meg kell fejteni. Keleti bölcsek, ókori filozófusok nem sora becsülték volna a mi racionális észjárásunk eredményeit. Ők úgy gondolták: nem tudni, hanem tapasztalni kell a világ valóságát.
Most, hogy előttünk áll a szerelmesek napja, itt az ideje, hogy kedvesedet kézen fogva, beiratkozzatok a legközelebbi könyvtárba.
Ki tudja, milyen élmény vár a polcok között…
CÍMKÉK:
KönyvtárEgypercesek
Kincset érő aláírás
Csaknem kétmillió forintért kelt el József Attila dedikált kötete
Elhunyt Alice Munro Nobel-díjas kanadai író
Tökélyre fejlesztette a regény mögött háttérbe szoruló novella műfaját
Istenes díjazottak
Lackfi János és Barsi Balázs kapta idén a Stephanus-díjat