A közelmúltban, természetesen az iskolakezdéshez kapcsolódóan, ismét szóba került a kötelező és ajánlott olvasmányok kérdése. Cikkek, nyilatkozatok elemzik, mit, mikor és hogyan kellene olvasniuk a fiataloknak, gyerekeknek. A kibontakozó párbeszédhez új elemként, egyfajta altémaként kapcsolódott az ifjúsági irodalom helyzetéről felvetett néhány gondolat. Persze efféle kérdések szinte minden esztendőben, és természetesen szinte mindig a tanévkezdéshez kötődően jelennek meg, de most úgy tűnik, mintha valóban előbbre jutna a polémia.
Igaz, ott még nem tartunk, hogy a kötelező és ajánlott irodalmak tekintetében komoly változásokról lehetne beszélni, de ezen nem is lehet csodálkozni. Az oktatás, természetéből adódóan, igen konzervatív ügy. Ám oda mindenképpen elérkeztünk már, hogy a hazai könyvesboltok polcain a legizgalmasabb ifjúsági irodalom jelenhetett meg.

Hiányoznak a problémafelvető könyvek
A minap arról beszélt egy lapinterjúban Varga Andrea, pszichológus, hogy a kiadóknak, pedagógusoknak, és persze a szülőknek is „a serdülőkorral kapcsolatos kérdésekről szóló könyveket kellene előtérbe helyezni a 13–15 éves gyerekeknél. A kortárs, illetve nemek közötti kapcsolatokról érthetően szólókat, pozitív végkicsengésű, esetlegesen megfelelő hősképpel szolgáló műveket, melyeknek érthető számukra a morális üzenete. Olyan könyvekre van szükség, melyek hőseivel azonosulni tudnak.”
A Magyar Olvasástársaság elnöke, Gombos Péter arról beszélt, hogy a minél kevesebb ideje jut a szülőknek a gyerekekre, annál nagyobb az oktatás, a pedagógus felelőssége. És természetesen megnő a könyvek, az olvasás jelentősége is, hiszen, a jó könyvek révén a gyerekek olyan történetekkel találkoznak, ami éppen az ő kérdéseikre ad választ. „Versben, mesében világszínvonalú a hazai jelen, kamaszirodalomban viszont óriási a lemaradás a világgal szemben, nagyon hiányoznak a problémafelvető könyvek.”

Közösség a könyvek körül
Természetesen a hazai könyvkiadás igyekszik lépést tartani a fiatalok igényeivel. Akár a hazai szerzők gyermekkönyveire gondolunk, akár azokra a fontos külföldi kötetekre, amelyeket mostanában hoznak ki a kiadók, láthatjuk, hogy valami megélénkült, valami megmozdult az ifjúsági irodalomban.
Úgy tűnik, a hazai folyamatok, nemzetközi trendekhez kapcsolódnak. Egyre többen vetik fel, hogy az olvasás ismét kedvelt tevékenységgé, mi több, közösségszervező erővé válik a fiatalok körében.
Talán Harry Potter sikerének köszönhető a fellendülő ifjúsági olvasáskultúra, talán az korosztály lelkéhez közelebb álló, izgalmas e-readerek elterjedése váltotta ki az új folyamatot, vagy egyszerűen az a tény vezetett a változáshoz, hogy az interneten, a közösségi hálózatokon a fiatalok meg tudják beszélni egymással élményeiket, virtuális, esetleg valódi közösségeket tudnak létrehozni, azt nem tudhatjuk. Az azonban bizonyos, hogy például az Egyesült Államokban, Rainbow Rowell írónő, illetve könyvei körül igazi közösség épül.
És, ami a legmeglepőbb ebben a közösségben, hogy a kialakuló népszerűség nem valamiféle marketinghadjárat eredménye, a csatlakozó fiatalok többségét nem egy jól megszervezett reklámkampány hozza az írónő táborába. Rainbow Rowell egyszerűen olyan témákról ír, ami érdekli a kamaszokat. Ja, és, hogy el ne felejtsük: úgy is írja meg könyveit, ahogy a gyerekek beszélnek. Amit persze nagyon sok szülő kifogásol… Egyik kötete, az Eleanor és Park hamarosan Magyarországon is megjelenik, így nemsokára mi is láthatjuk, mit tud kiváltani egy őszinte kamasz-sztori.

A legérzékenyebb korszakban
Természetesen számos nagyszerű szerző könyve kínál olyan témát és olyan feldolgozást a fiataloknak, ami valóban megmozgatja őket, ami éppen azokra a kérdésekre ad választ, ami foglalkoztatja a gyerekeket, ami pontosan úgy teszi fel a kérdéseket, ahogyan ők is feltennék.
A szakember szerint a 13–15 éves kamaszok életük talán legérzékenyebb korszakát élik, magányosnak, meg nem értettnek érzik magukat, és a jelenben élnek. Cseppet sem érintik meg őket a tizenkilencedik század nagy eszméi, a hazafiasság, a hősi halál, a világszabadság gondolata. Ezzel szemben igenis nagyon szeretnék megismerni a maguk körüli világot, önmagukat és természetesen az emberi kapcsolatokat. Aki ilyen könyveket kínál nekik, az minden bizonnyal olvasóvá nevelheti ezt a nemzedéket.