Rég elment Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri

SZERZŐ: László T. András

Száztíz éve született Alfonzó, azaz Markos József színész, artista, parodista. Nagyon sok emlék fűz hozzá, hiszen fia, a zseniális humorista, György – bocsánat, nekem már csak Gyuri marad – az osztálytársam volt a Vörösmarty Gimnáziumban. Aztán az ELTE padjait is együtt koptattuk a Pesti Barnabás utcában.

Több könyv jelent meg kalandos életéről. Talán legsikeresebb filmje volt a Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényéből készült négyrészes tévésorozat, amelyben. az „elátkozott fagylaltost”, Bagamérit alakította.

Akkoriban minden gyerek ezt fújta: „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!”

Kép forrása

Felpofozta a szemtelen nézőt

Erős, sportos testalkatú ifjú volt a későbbi Alfonzó, az iskolai fegyelmet nehezen tűrte. A kereskedelmi iskolában komoly konfliktusba keveredett egyik tanárával, aminek az lett a vége, hogy kicsapták. Autószerelő inasnak állt, szabadidejét a ligetben töltötte, ahol artistákkal barátkozott és megtanulta mutatványaikat. Kétségbeesett apja rendes foglalkozást akart fiának, ezért Strasbourgba küldte egy ismerőséhez. A fiatalember Párizsba utazott tovább, és a Renault gyárban kapott munkát autószerelőként.

1930-ban hazatért és a Vidámparkhoz tartozó varietében pankrátorként kezdett dolgozni. A társulattal Bulgáriába szerződött és a Hortobágy bikájaként birkózó számmal járta az országot, a turné azután szakadt félbe, hogy egy török ellenfele legyőzte. 1933-ban a Royal Orfeum táncos produkcióiban lépett fel, egy évig Itáliában dolgozott, de a katonai behívó miatt vissza kellett térnie. Leszerelése után az Arizona mulatóban lett parkett-táncos, de amikor az egyik vele ízetlen tréfát űző gazdag vendéget felpofozta, innen is mennie kellett.

Újabb vándorévek következte, ezalatt Egyiptomban, a Közel-Kelet mulatóiban lépett fel Joe Stan művésznéven. Ezt hamarosan Alfonzóra változtatta, a XIII. Alfonz spanyol király haláláról megjelent újságcikk nyomán: „Meghalt Alfonz óh, a király, éljen a király!” felkiáltással.

Nyugat-Európában turnézott, s megismerkedett a pantomim atyjával, a francia Marcel Marceau-val is. Hazatérve ismét varietékben dolgozott akrobataként és táncosként, a fellépések között paródiákkal szórakoztatta kollégáit, a Moulin Rouge igazgatója felfigyelt fel rá és ötleteit beépítette az előadásokba. A második világháború végén, 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, de sikerült megszöknie és álnéven műtőssegédként dolgozott a Rókus kórházban.

Kép forrása

Rodolfóval bűvészkedett

A háború után, 1945-ben egy orosz katonatiszt tolmácsaként került Szegedre, ahol megpróbálkozott a színészettel, de reményei nem váltak valóra. Aztán a híres bűvész, Rodolfó partnere volt a Fővárosi Nagycirkuszban, de ő önálló estre vágyott.

Apránként kialakított magának egy egyszemélyes színházat, melynek írója, rendezője, főszereplője is volt. Szállóigévé váltak bemondásai, poénjai, zseniális paródiákat rögtönzött. Az 1956-os forradalom után családjával külföldre távozott, Bécsben, majd Belgiumban élt és a legkülönfélébb filmekben vállalt szerepeket. Dolgozott Totóval, Vittorio de Sicával és Jacques Tatival, szíve azonban hazahúzta, itthon a Vidám Színpadhoz szerződött.

Ide figyeljenek emberek

Alfonzó reklámfilmekben is szerepelt, szlogenjei máig velünk élnek. Megvette az ehetit?, Van egy fölösleges százasa?, Ne nekem köszönje!, Ide figyeljenek emberek!

Több mint húsz magyar filmben játszott kisebb-nagyobb epizódszerepet, az 1970-ben forgatott Én vagyok, Jeromos színészi jutalomjátéka lett.

Kép forrása

Bagaméri

1972-ben a Vigyázat mázolva című kisfilmben nyújtott alakításával elnyerte az oberhauseni fesztivál fődíját. Talán legemlékezetesebb alakítását a Keménykalap és krumpliorrban láthatta a közönség, Bagaméri, az elátkozott fagylaltos megszemélyesítéséért Münchenben a Prix Jeunesse fesztiválon dicsérő oklevelet kapott. Számos tévéfelvétel készült vele, nagy sikert aratott a Ványadt bácsi című Csehov-paródia.       

Gyuri mindig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel beszélt édesapjáról: „Csodálatos ember volt és fantasztikus apa. Ugyanakkor nem ismertem nála keményebb karaktert sem. Hazajött gyalog az orosz frontról és még csak bele sem fogyott a kíméletlen útba… Hát ilyen ember volt Alfonzó, akinek én egész életemben meg akartam felelni, de ez csak részben sikerült, hiszen bár erős vagyok, fele annyira sem vagyok az annyira, mint ő volt” – mondta a humor egykori nagyágyúja,

Alfonzó 1987. május 5-én halt meg Budapesten.


Megosztás

Egypercesek

Harcok Esztergom körül

Harcok Esztergom körül

Titkos szovjet levéltárak megnyitása után született ez a magyar könyv

Ki számítja ki a szerelmet?

Az író három tanácsot is ad, melyekkel matematikailag is igazolható a true love

A Kölykök

Ha nem vagy drogos és nem vagy leszbi, akkor mit keresel a művészéletben?

Nyílt napot tartanak az Országos Széchényi Könyvtárban

A látogatók megtekinthetik a magyar nemzeti azonosságtudat három ikonikus alkotását

Az ÁVH-ból nem lehet csak úgy leszerelni...

A Szabadság hadművelet: Hamarosan megjelenik Cserhalmi Dániel harmadik ÁVH-regénye