Huncutságban jeles írók a filmvásznon

MEGJELENT: 2022. április 26., kedd | SZERZŐ: Oxi

Bevallom, nagy kedvencem a különféle művészekről készült életrajzi film, köztük az általam rongyosra olvasott regények szerzőinek életéből készült filmek. A 1749.hu valahogy belebújt a fejembe, mert nemrég egy veretes összeállítást készítettek a streaming csatornákon mostanság futó olyan filmekről, melyek zömében életvitelben és műveikben megjelenő huncutságban jeles írók, költők életéről mesélnek. Ezt a cikket szemlézzük most.

Kép forrása

Kramer divatosan más

Bajtai András költő, műfordító, szerkesztő tollából jött az Öt kihagyhatatlan dokumentumfilm világhírű írókról az HBO Max és a Netflix kínálatából című cikk, melyben Larry Kramer forgatókönyvíró, David McCullough történész-író, Henry Miller író, Arthur Miller drámaíró és Margaret Atwood költő, író történetéről szóló filmről mesél. Larry Kramer, mint téma nyugat féltekei-divat, hiszen „melegségét egész életében nyíltan vállaló” forgatókönyvíróként jegyezte a szakma. Mint olvasható, Ken Russel filmjeihez ő adta a prózai alapot, de számos drámát is írt, illetve egy D. H. Lawrence regény adaptálásáért Oscar-díjra is jelölték. Kramer aktivitása karakterét, illetve közismertségét ugyanakkor szexuális irányultsága is meghatározta. Faggots (Köcsögök) című 1978-ban megjelent könyve jó botrányosra sikeredett, köszönhetően a kendőzetlen megfogalmazásnak, mellyel az amerikai homoszexuális férfiak gyakori, féktelen partnercseréiről írt. Ezzel valahol meg is jósolta az AIDS-betegséget is, melynek megjelenése után ferdehajlamú férfiakat segítő AIDS-ellenes szervezeteket alapított vagy vett rész azok működésében.

Kép forrása

Henry és az erkölcsi béklyók

David McCullough-ról, mint az amerikai történelmi dokumentumregény etalonjáról készült film. Bajtai András szerint: „Mark Herzog 2008-as hangulatos dokumentumfilmjében David McCullough saját maga eleveníti fel írói pályafutásának meghatározó pillanatait…” A portréfilmből a nézők megtudják, hogy a történész-író a johnstowni árvízről, a Brooklyn híd megépítésének történetéről is írt, de a Panama-csatorna építésének történetét is megírta, ahogy a ​Wright fivérekről is kötetet jelentetett meg.

Henry Miller Kramerhez kicsit hasonlóan szintén botránykönyvvel nyitotta meg karrierjét 1934-ben, Párizsban. A Ráktérítő című regényt be is tiltották, Amerikában a 60-as években kapott szabad utat. A 1749.hu szerzője e ponton egy másik szerzőtől idéz, aki így ajánlotta, írta le Miller zsengéjét: „A Ráktérítő az alsó testtájék nyomorúságait egyedülálló érzékenységgel és szabadsággal tárja fel [...]. A társadalmi és erkölcsi konvenciók béklyóit levetkőző Miller könyvét filozófiai ábrándozásokkal, fantazmagóriákkal és szexuális légyottjairól szóló anekdotákkal fűszerezi.” A filmből persze ennél tovább is mennek, mármint életrajzban, és az íróról, mint a beatnemzedék előfutáráról beszélnek, aki az irodalomtörténetírás szerint mindvégig megmarad „a trágár könyvek írójaként”.

Kép forrása

Arthur és Marilyn

A Molnárok sorát gyarapítja az Arthur Miller-ről készült dokumentumfilm beidézése. A 20. század legnagyobb amerikai drámaírójáról készült filmben, melyet lánya Rebecca Miller rendezett, tulajdonképpen minden benne van, amit Arthur Millerről szeretnénk tudni, de sosem volt lehetőségünk megkérdezni. Így többek között megismerhetjük első sikereit, későbbi bukásait, évtizedekig tartó mellőzöttségét, majd a kilencvenes években való visszatérését, amikor újra elővették a darabjait, illetve „feleleveníti Elia Kazan rendezővel való legendás munkakapcsolatát vagy Marilyn Monroe-val kötött házasságának és válásának történetét is.”

A sor végére maradt Margaret Atwood, vagyis a róla készült életrajzi film. Ebben a Booker-, Franz Kafka- és Arthur C. Clarke-díjas szerző életét kronológiai sorrendben mutatják be, de a cikkből megtudjuk, hogy a filmben maga Atwood is megszólal és bensőséges vallomást tesz önmagáról, mely vallomást a rokonai, barátai és munkatársai nyilatkozatai színesítik.


Megosztás