Ellentmondásos egyéniség volt, de abban mindenki megegyezett: igazi zseni volt Robert Oppenheimer, korunk szörnyetegének megalkotója, akit az atombomba atyjának neveztek el. Most film készül életének legérdekfeszítőbb szakaszáról.

Kép forrása

Mesteri beszámoló

A 100 millió dolláros költségvetéssel készülő mozit, amely Oppenheimer címet viseli, várhatóan 2023 júliusában mutatják be. A főszerepet az ír színész, Cillian Murphy kapta. A felvételek 2022 elején kezdődnek.

A film forgatókönyvét Christopher Nolan – a Batman: Kezdődik!, az Eredet és a Csillagok között rendezője – írta. A forgatókönyv Kai Bird és Martin J. Sherwin az Amerikai Prométheusz című Pulitzer-díjas életrajzi könyve alapján készült. A kötetről annak idején azt írta a Los Angeles Times, hogy „Mesteri beszámoló Oppenheimer felemelkedéséről és bukásáról, Amerika átalakulásának viharos évtizedeiről.” A könyv híven adja vissza a fizikus pályaképét, amelyben van dráma és válság, ünnep és tragédia egyaránt.

Kép forrása

A fizika világkép forradalma

Oppenheimer 1922. szeptemberében iratkozott be a Harvardra. Bár kémia szakos volt, végül rájött, hogy igazi szenvedélye a fizika. A tehetséges, de igen különös fiatalt kiváló tanárok oktatták. Szárnyai alá vette például JJ Thomson, akit 1906-ban fizikailag Nobel -díjjal jutalmaztak az elektron kimutatásáért. Később Max Born, a Göttingeni Egyetem Elméleti Fizikai Intézetének igazgatójának mellett tanulhatott.

Oppenheimernek szerencséje is volt, hiszen tanulóévei alatt Európában a fizika világkép forradalma zajlott, ekkor fejlesztették ki a kvantummechanika úttörő elméletét. Oppenheimer 1927 -ben doktorált, és professzori kinevezést fogadott el a Kaliforniai Berkeley Egyetemen és a Kaliforniai Technológiai Intézetben. Berkeley -ben jó barátságba került Ernest Lawrence -szel, a világ egyik legjobb kísérleti fizikusával és a ciklotron feltalálójával.

Kép forrása

A pokol kulcsa

A zseniális fizikust a második világháború során felkérték, hogy vezesse az új-mexikói sivatagban lévő Los Alamosban a titkos Manhattan-tervet. Oppenheimer így kulcsszerepet játszott az atombomba elkészítésében. Azt is mondták róla, ő adta át a pokol kulcsát az emberiségnek. S ezt bizony maga is így gondolta.           

Az első tesztrobbantás után – még 1945 nyarán, a hirosimai támadás előtt ezt mondta:

„Tudtuk, hogy a világ nem lesz ugyanolyan többé. Néhányan nevettek, néhányan sírtak, a legtöbben csöndben maradtak. Eszembe jutott egy sor a hindu Bhagavad-Gitából: Visnu meg akarja győzni a Herceget, hogy tegye a kötlességét, és hogy lenyűgözze, teljes fegyverzetben mondja neki: Most én lettem a halál, a világok pusztítója.

Azt hiszem valamilyen formában mind ezt gondoltuk.”

Súlyos kételyek

A bomba bevetése után súlyos kételyeinek is hangot adott és lobbizott az atomenergia nemzetközi ellenőrzéséért, és ellenezte a még pusztítóbb hidrogénbomba létrehozását.

Az amerikai hatóságok azonban csak gáncsoskodást láttak a tudós figyelmeztető fellépésében, s a hidegháború időszakában komoly konfliktusba került a hatóságokkal. Biztonsági engedélyét 1954 -ben visszavonták, régi kommunista kötődései miatt üldözték, kérdőre vonták. A tudományos közösség persze kiállt Oppenheimer mellett, ha nem is egyöntetűen. Teller Ede például a tudóssal szemben foglalt állást.

Miközben persze Oppenheimer is kiállt elvei mellett. 1960 -ban Albert Einsteinnel és Bertrand Russell-lel megalapította a Világ Művészeti és Tudományos Akadémiát és előadásokat tartott szerte a világon.

1967 -ben halt meg torokrákban.