A most zajló Frankofon filmnapok műsorán látható Lou Jeunet Pajzán kíváncsiság című filmje. A rendezőnő alkotását a költő-író Marie de Regnier 19. század végén született erotikus fotói, versei, levelezése és egyéb dokumentumok ihlették.    
Lou Jeunet a Belle epoque izgalmas alkotójáról, a kor erkölcsei ellen lázadó Marie de Regnier-ről forgatta első nagyjátékfilmjét. A Pajzán kíváncsiság a 19. század végének pezsgő irodalmi életében játszódik Párizsban. Jeunet kamerája egy nő kiteljesedésének ívét ábrázolja: hogyan éli meg vágyait, hódítja meg szerelmét, veszi saját kezébe a sorsát. 

Kép forrása

Henri, Pierre, Marie 
A történet szerint az író Henri de Regnier beleszeret Marie de Herediába, akinek a költő és megszállott fotós, Pierre Louys is csapja a szelet. Bár Marie Pierre-be szerelmes, amikor Henri megkéri a kezét, biztos egzisztenciája miatt mégis őt választja. Pierre Algírban új szeretőjével és modelljével, Zohrával vigasztalódik, de mikor visszatér, Marie nyomban felkeresi, és szenvedélyes viszonyba kezdenek. Légyottjaik alatt Pierre erotikus fotókat készít Marie-ról, aki egyre bátrabban merül el saját teste, szexualitása és intellektusa megismerésében és kifejezésében. 
A fotózásokon Marie a modellből alkotótárssá válik, egy ponton maga is kezébe veszi a gépet – az első Kodak dobozkamerák egyikét –, a bár Pierre nem engedi, hogy őt fotózza, Marie lázadása lenyűgözi. Jeunet filmjében Pierre, aki nem hisz a szerelemben, csak a testi vágyban, végül éppen a közös alkotás révén szeret bele Marie-ba, aki nem hajlandó csupán a vágy tárgyának szerepében megmaradni.

Kép forrása

Négy örök év
Lou Jeunet, a rendező a közelmúltban elkészült alkotásról elmondta, hogy Pierre és Marie fényképeiben az érdekelte, hogy valójában ki is volt ezeknek a képeknek az alkotója, hiszen Pierre kezében volt a kamera, de Marie volt az, aki pózolt, és ő akarta, hogy a férje lakásában is fotózza le a szeretője. „Érdekes, hogy ez a négy év, amit Pierre és Marie együtt töltenek ebben a kapcsolatban, örökre megmarad a fotóknak köszönhetően”.
Jeunet komoly kutatómunkát végzett, korabeli dokumentumok, levelezések és fotók alapozták meg a film forgatókönyvét, amelyet Raphaelle Desplechinnel írt. „Bár Marie levelei nem maradtak fenn, Pierre minden nap írt fivérének, aki Kairóban dolgozott diplomataként, és részletesen beszámolt neki a Zohrával és Marie-val való kapcsolatáról. Szerintem ő volt a világ legnagyobb grafománja” – mesélte a rendező.
Jeunet filmjének fontos „néma” szereplője a Kodak dobozkamera. „Régi kamerákat használtunk, szerettem volna bemutatni, hogyan készültek akkor a fényképek. Látjuk, hogy Pierre hogyan választja meg a fényt, hogyan állítja be a képeket, és hívja elő őket” – mesélte. Mint mondta, a filmben látható kamerákat interneten vásárolták. „Megható volt a korabeli, régi gépekkel dolgozni.”

Kép forrása

Babaház
A Pajzán kíváncsiság intim hangulatát hangsúlyozza, hogy a legtöbb jelenetet szűk szobabelsőkben forgatták. „Szándékosan babaházként jelenítettem meg az egész filmet, van is benne egy jelenet, amelyben egy babaház szerepel, és számomra a film vége is olyan, mintha egy babaházból lépne ki Marie első könyve megjelenése után egy párizsi körútra” – mondta a rendező hozzáfűzve, hogy az írónő L'Inconstante című regényében Pierre és Marie történetét meséli el.