A női esélyegyenlőségé volt a főszerep a legfontosabb spanyol filmes elismerés, a Goya-díj átadóünnepségén Madridban, amelyet minden évben az Oscar-díjhoz hasonló külsőségek között rendeznek meg. A nőknek ajánlotta díjait Isabel Coixet rendező, aki a La librería (A könyvesbolt) című alkotásával elnyerte a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb adaptált forgatókönyvért járó szobrot is.

Kép forrása

„Több nőt!”
A harminckettedik Goya-gálán a vörös szőnyegen felvonult a dél-európai ország filmvilágának színe-java, sokak kezében ott volt a „Több nőt!” feliratú piros legyező, amelyet a női filmesek szövetsége (CIMA) osztott szét az esemény előtt. A kezdeményezéssel azt kívánták szorgalmazni, hogy több nő kapjon érvényesülési lehetőséget a filmiparban. 
Tény, hogy a Goya-díj jelöltjeinek idén huszonhét százaléka volt nő. Nora Navas, a spanyol filmakadémia alelnöke beszédében is azt hangsúlyozta, hogy hiány van női filmesekből, és felhívta a figyelmet az esélyegyenlőség fontosságára. „Ismerjük az utat, és nem hátrálunk meg, mert sokan vagyunk, nagyon kitartóak, és nem fáradunk bele a harcba” – fogalmazott.
A nőknek ajánlotta díjait Isabel Coixet rendezőnő is, aki a La librería (A könyvesbolt) című alkotásával elnyerte a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb adaptált forgatókönyvért járó szobrot is. A nőknek, akik moziba járnak, belépőjegyeket vásárolnak, és „lehetővé teszik, hogy itt lehetünk” – mondta, és beszédében kitért arra is, hogy a Nemzetközi Valutaalap szerint százhetven év szükséges a nemek közti béregyenlőség megvalósulásához.

Kép forrása

Könyvesbolt
Isabel Coixet filmjének főhőse egy asszony, aki az ötvenes évek Nagy-Britanniájában úgy dönt: valóra váltja álmát, elhagyja Londont, és egy tengerparti városban nyit könyvesboltot.
A kötet fülszövege érdekes, bár nem túl eredeti történetet sejtet: „Nincs bizalma könyvesbolthoz, nincs is könyvesboltja egy kelet-angliai városka lakóinak, amióta egy könyvkereskedő leütött egy okvetlenkedő vevőt. Ugyancsak fölkavarja hát a kedélyeket, hogy az évek óta lakatlan – csak kísértetjárta … – házban boltot nyit kötetünk józan eszű hősnője. Hadakozhat is a helyi intrikával, a közeli pornószaküzlet konkurrenciájával, maradiak világszemléletével, „kopogó szellemmel”, s a vihar hullámai fölcsapnak a parlament felsőházáig is.” 
A Penelope Fitzgerald regénye alapján készült angol nyelvű film főbb szerepeiben a brit Emily Mortimer és Bill Nighy láthatók. S a film bizonyára izgalmasabb, mint amilyen a méltán ismeretlen regény. 

Kép forrása

Az Altzo-i óriás
A gála másik nagy nyertese a baszk Handia (Nagy) című film lett, amely tizenhárom jelöléséből tízet váltott díjra. A fesztivál történetében ez eddig mindössze három filmnek sikerült.
Jon Garano és Aitor Arregi filmje a csaknem két és fél méter magas Joaquín Miguel Eleizegi, művésznevén az Altzo-i óriás élettörténetét meséli el, aki a 19. század elején Európa legmagasabb embereként igazi látványosságnak számított.
A Goya-díjat ebben az évben huszonkilenc kategóriában osztották ki. Több évtizedes pályafutásának elismeréseként Goya-életműdíjat kapott Marisa Paredes színésznő, aki az Oscar-díjas spanyol rendező, Pedro Almodóvar több filmjében volt főszereplő.
A legjobb európai film kategória nyertese a svéd Ruben Östlund lett The Square (A négyzet) című filmjével, amely a legjobb nem angol nyelvű alkotásért járó Oscar-díjért is versenyben van Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjével együtt.