Jövő tavasszal, március 16-án kerül a magyar mozikba a csodakanca, Kincsem történetét bemutató  film. Az alkotók egyedi hangulat megteremtésére törekedtek, nemcsak a jelmezekkel és az eredeti helyszínekkel, hanem a speciális effektekkel is. A Kincsem utómunkája több mint nyolc hónapja tart, hogy a korabeli Budapest, Bécs, Berlin és az egyedi akciójelentek még látványosabbak legyenek.

Csalogány
A készülő filmben a csodakanca életének számos eleme felvillan. Sokan nem tudják, de Kincsem születési helyét gyakran vitatják, harcol érte Kisbér, de valószínűbb, hogy Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán látta meg a napvilágot. A versenyló trénerének dédunokája, Hesp József ma is őrzi a Vadász- és Verseny-lap 1874. július 15-i számát, amelynek szátkilencvenkilencedik oldalán olvashatjuk, hogy „Blaskovich Ernő ur telivér ménesében Tápió-Sz.-Mártonon” Waternymph egy sárga kancacsikót ellett Cambuscantól. A szülők azonossága miatt kétségtelen, hogy a híradás Kincsem születéséről szól. Apja, Cambuscan, egy import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyja Waternymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt, amelyet 1864-ben vásárolt meg Blaskovich Ernő, s 1873-ban vittek Kisbérre fedeztetni.
Legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény macska (Csalogány) volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. Kincsem kissé „bogaras” és kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.

Nemes küzdelem
A feldolgozás persze számos kalanddal teszi izgalmassá a fantasztikus telivér történetét.
A film szerint Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után és céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége: Kincsem, a csodakanca. Ezzel a sors elégtételt kínál neki, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, von Oettingen bárót, miközben persze, hogy ne legyen olyan egyszerű a mese, Ernő beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának lányába is.
A film főbb szerepeiben Nagy Ervint, Petrik Andreát, Gáspár Tibort, Keresztes Tamást és Gyabronka Józsefet láthatja majd a közönség, a további szerepekben pedig mások mellett Kovács Lehel, Rátóti Zoltán, Balsai Móni, Makranczi Zalán, Scherer Péter és Papp János tűnik fel. A forgatókönyvet Herendi Gábor és Hegedűs Bálint (Liza, a rókatündér, illetve a Parkoló) közösen jegyzi, a film producerei Hutlassa Tamás (A miniszter félrelép, Kontroll, Hurok) és Herendi Gábor, zenéjét Hrutka Róbert szerzi.
A Valami Amerika és a Magyar vándor rendezőjének, Herendi Gábornak új filmje hetvenkét napon át forgott.

Emberverseny
Kincsem élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül ötvennégy versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált.
A többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”, nevét az örökkévalóság számára a Sárneczky Krisztián által 2007. június 8-án felfedezett 161975 Kincsem nevű kisbolygó őrzi. A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben állították fel a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla munkáját.
A kilencvenes évek közepén magam is megnéztem Kincsem szobrát. A róla elnevezett parkban rendezték meg ugyanis 1994-ben a mezeifutó világbajnokságot, s még a nagy viadal előtt a sajtó munkatársai számára is lehetővé és láthatóvá tették hol, s miképpen futkosnak majd az atléták. Ott állt a nagy semmi, a préri közepén Kincsem; és szomorúan konstatálta, hogy ezúttal emberverseny lesz a galoppon.