Korfordító gyermekrablás
A kulturális magazinokat bejáró hír szerint Steven Spielberg IX. Piusz pápáról forgat filmet, s a főszerepet az Oscar-díjas Mark Rylance alakítja. A rendező az Amblin Entertainment számára forgatja a The Kidnapping Of Edgardo Mortara (Edgardo Mortara elrablása) című produkciót. A forgatókönyvet Tony Kushner írja a Pulitzer-díjas David Kertzner könyvéből.
Spielbergnek legutóbb a Kémek hídja című hidegháborús drámáját mutatták be a mozik, ebben szerepelt Mark Rylance, aki játékáért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját kapta az amerikai filmakadémiától. A brit színész alakítja a rendező nyáron debütáló A barátságos óriás című mesefilmjének címszerepét, és IX. Piusz pápa szerepére is őt választotta Spielberg.
A Kidnapping Of Edgardo Mortara forgatása a jövő év elején kezdődik, a film várhatóan 2017 végén jut el a mozikba.
A pápák a zsidók ellen
A dolog érdekessége az, hogy David Kertzer a Brown Egyetem társadalomtudományi, kultúrantropológiai és italianisztikai tanszékének professzora valóban neves történész, bár hazai körökben nem túl ismert a neve. Korábban főleg kultúrtörténettel foglalkozott, a kora újkori családi élet tényeiről írt egy két könyvet, ám mióta bejutott a Vatikán titkos archívumába, és hozzájuthatott eddig szigorúan zárt dokumentumokhoz, azóta szinte kizárólag a pápasággal kapcsolatos köteteket publikál.
Nem is akármilyeneket.
A magyar olvasók előtt egyetlen ismert műve A pápák a zsidók ellen, azaz A Vatikán szerepe az újkori antiszemitizmus kibontakozásában című könyve, amelyben gyakorlatilag a Vatikánt teszi felelőssé a zsidóság a modern kori üldöztetéséért. Kertzer e művében a XIX. század elejétől a második világháború kitöréséig követi nyomon az újkori antiszemitizmus kialakulását. A könyv a levéltári anyagok mellé korabeli könyveket és hírlapokat, politikai gyűléseken elhangzott beszédeket és parlamenti hozzászólásokat is bemutat, s ennek megfelelően olvashatunk itt erőszakkal megkeresztelt gyermekekről, szétszakított családokról, vérvádról, a Cion bölcsei-ről, a Dreyfus-ügyről, a zsidósághoz kötött összeesküvés-elméletekről.
Végül Kertzer felrajzolja a hagyományos holokauszt-értelmezésnek megfelelő ívet, amely a középkori előítéletektől egyenesen vezet a zsidóság kiirtására tett náci kísérlethez.
Elrabolt gyermekek
A történész a pápaság antiszemitizmusáról írott könyvében is felvázolja azt a témát, amiből most Spielberg filmet készít. David Kertzer ugyanis alaposan utána járt, miféle akciókat hajtottak végre annak idején a zsidó gyermekek elrablása és megkeresztelése érdekében. Valóban tény, hogy előfordult: rendőri segítséggel hurcoltatták a Katekumenek Házába azokat a zsidó gyermekeket, akiket – a szüleik akarata ellenére – keresztény cselédek vagy mások, titokban kereszteltek meg. Nos, ez az a történelmi keret, amelybe Kertzer elhelyezte Edgardo Mortara elrablásáról és katolikussá tételéről szóló, 1997-ben publikált regényét.
Kertzner könyve egy bolognai zsidó fiú történetét idézi fel 1858-ból, akit titokban megkereszteltek és elszakítottak a családjától, hogy keresztényként nőjön fel.
A pápai állam tizenkilencedik században még érvényes törvényei szerint ugyanis, a katolikus gyermeket el lehet venni a családjától, és nevelését egy speciális kolostorra lehet bízni, ahol kereszténnyé formálása majd befejeződik.
Kertzer története azonban tágasabb a szűk kolostori térnél: valójában Vatikán világi hatalmának összeomlásáról szól.
Korfordulás
A valóban megtörtént eset a tizenkilencedik század közepén komoly, nemzetközi botrányt kavart, mert a zsidó gettóban élő apa nem hagyta annyiban hat éves fia elrablását, s komolyan utána járt a tragédiának. A kikerekedő rémtörténet során kiderül, hogy az efféle emberrablások nem voltak ritkák a zsidó közösségekben, szerte Európában megesett, hogy így akartak „jó katolikust” nevelni zsidó gyerekekből.
Csakhogy míg korábban elfogadhatónak tűnt az embertelen eljárás, a század derekán, a politikai, kulturális légkör megváltozásával az átnevelés elfogadhatatlanná lett. S ahogy a család sorsának híre elterjedt a világban egyre többen fordultak a Vatikán ellen. Nagy-Britanniában a Rothschildok támogatták a Mortara család ügyét, Franciaországban harmadik Napóleon lépett föl a pápai állam ellen, sőt az amerikai közvélemény is elítélte a gyakorlatot.
Csakhogy idő közben a mélyen konzervatív Piusz pápa egyre inkább úgy tekintett a fiúra, mint a saját gyermekére, s Edgardo is identitásválsággal nézett szembe. Az elemzők szerint a megrázó történet a tizenkilencedik század nagy átalakulásáénak szimbóluma, a maga belső feszültségeivel, azonosság-válságaival, forradalmi és konzervatív mozgalmaival.
Hogy mindennek van aktualitása, azt nem csak Spielberg érdeklődése mutatja, hanem az is, hogy a kötet 1997-ben a National Book Award szépirodalmi díj döntőse volt, és a Pulitzer- és Oscar-díjas drámaíró, Alfred Uhry színpadi művé dolgozta át.
S most, íme, film is lesz belőle.
Spielbergnek legutóbb a Kémek hídja című hidegháborús drámáját mutatták be a mozik, ebben szerepelt Mark Rylance, aki játékáért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját kapta az amerikai filmakadémiától. A brit színész alakítja a rendező nyáron debütáló A barátságos óriás című mesefilmjének címszerepét, és IX. Piusz pápa szerepére is őt választotta Spielberg.
A Kidnapping Of Edgardo Mortara forgatása a jövő év elején kezdődik, a film várhatóan 2017 végén jut el a mozikba.
A pápák a zsidók ellen
A dolog érdekessége az, hogy David Kertzer a Brown Egyetem társadalomtudományi, kultúrantropológiai és italianisztikai tanszékének professzora valóban neves történész, bár hazai körökben nem túl ismert a neve. Korábban főleg kultúrtörténettel foglalkozott, a kora újkori családi élet tényeiről írt egy két könyvet, ám mióta bejutott a Vatikán titkos archívumába, és hozzájuthatott eddig szigorúan zárt dokumentumokhoz, azóta szinte kizárólag a pápasággal kapcsolatos köteteket publikál.
Nem is akármilyeneket.
A magyar olvasók előtt egyetlen ismert műve A pápák a zsidók ellen, azaz A Vatikán szerepe az újkori antiszemitizmus kibontakozásában című könyve, amelyben gyakorlatilag a Vatikánt teszi felelőssé a zsidóság a modern kori üldöztetéséért. Kertzer e művében a XIX. század elejétől a második világháború kitöréséig követi nyomon az újkori antiszemitizmus kialakulását. A könyv a levéltári anyagok mellé korabeli könyveket és hírlapokat, politikai gyűléseken elhangzott beszédeket és parlamenti hozzászólásokat is bemutat, s ennek megfelelően olvashatunk itt erőszakkal megkeresztelt gyermekekről, szétszakított családokról, vérvádról, a Cion bölcsei-ről, a Dreyfus-ügyről, a zsidósághoz kötött összeesküvés-elméletekről.
Végül Kertzer felrajzolja a hagyományos holokauszt-értelmezésnek megfelelő ívet, amely a középkori előítéletektől egyenesen vezet a zsidóság kiirtására tett náci kísérlethez.
Elrabolt gyermekek
A történész a pápaság antiszemitizmusáról írott könyvében is felvázolja azt a témát, amiből most Spielberg filmet készít. David Kertzer ugyanis alaposan utána járt, miféle akciókat hajtottak végre annak idején a zsidó gyermekek elrablása és megkeresztelése érdekében. Valóban tény, hogy előfordult: rendőri segítséggel hurcoltatták a Katekumenek Házába azokat a zsidó gyermekeket, akiket – a szüleik akarata ellenére – keresztény cselédek vagy mások, titokban kereszteltek meg. Nos, ez az a történelmi keret, amelybe Kertzer elhelyezte Edgardo Mortara elrablásáról és katolikussá tételéről szóló, 1997-ben publikált regényét.
Kertzner könyve egy bolognai zsidó fiú történetét idézi fel 1858-ból, akit titokban megkereszteltek és elszakítottak a családjától, hogy keresztényként nőjön fel.
A pápai állam tizenkilencedik században még érvényes törvényei szerint ugyanis, a katolikus gyermeket el lehet venni a családjától, és nevelését egy speciális kolostorra lehet bízni, ahol kereszténnyé formálása majd befejeződik.
Kertzer története azonban tágasabb a szűk kolostori térnél: valójában Vatikán világi hatalmának összeomlásáról szól.
Korfordulás
A valóban megtörtént eset a tizenkilencedik század közepén komoly, nemzetközi botrányt kavart, mert a zsidó gettóban élő apa nem hagyta annyiban hat éves fia elrablását, s komolyan utána járt a tragédiának. A kikerekedő rémtörténet során kiderül, hogy az efféle emberrablások nem voltak ritkák a zsidó közösségekben, szerte Európában megesett, hogy így akartak „jó katolikust” nevelni zsidó gyerekekből.
Csakhogy míg korábban elfogadhatónak tűnt az embertelen eljárás, a század derekán, a politikai, kulturális légkör megváltozásával az átnevelés elfogadhatatlanná lett. S ahogy a család sorsának híre elterjedt a világban egyre többen fordultak a Vatikán ellen. Nagy-Britanniában a Rothschildok támogatták a Mortara család ügyét, Franciaországban harmadik Napóleon lépett föl a pápai állam ellen, sőt az amerikai közvélemény is elítélte a gyakorlatot.
Csakhogy idő közben a mélyen konzervatív Piusz pápa egyre inkább úgy tekintett a fiúra, mint a saját gyermekére, s Edgardo is identitásválsággal nézett szembe. Az elemzők szerint a megrázó történet a tizenkilencedik század nagy átalakulásáénak szimbóluma, a maga belső feszültségeivel, azonosság-válságaival, forradalmi és konzervatív mozgalmaival.
Hogy mindennek van aktualitása, azt nem csak Spielberg érdeklődése mutatja, hanem az is, hogy a kötet 1997-ben a National Book Award szépirodalmi díj döntőse volt, és a Pulitzer- és Oscar-díjas drámaíró, Alfred Uhry színpadi művé dolgozta át.
S most, íme, film is lesz belőle.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból