A Kello Diákkönyvtár gazdag kínálatát bemutató sorozatunkban ezúttal Móra Ferenc bájos meséjét ajánljuk az olvasók figyelmébe. A róka több mesében inkább, mint negatív szereplő jelenik meg, de Móra a Csilicsali Csalavári Csalavér című történetével nagyban javít ezen a helyzeten.

kép forrása

A Csalavári család

A kiadói ajánlójában tulajdonképpen minden benne van, amit erről a furfangos ésszel megáldott rókáról és szeretteiről tudni kell. Így fogalmaznak: „Csalavár lakója, a címe, rangja ellenére szegényes barlangra lakó róka, és népes famíliája nagy szerencséinek mulatságos krónikája a mű. A főhősnek éles fogain és elméjén kívül más fegyvere nincs, de az utóbbi bőven elég ahhoz, hogy új rangok várományosaként gazdagságot és jólétett teremtsen élete párjának és két elvetemült kölykének, Csalarózsikának és Cselefendinek.” 

Kép forrása

Csalavári történetek

A meseregény tulajdonképpen egy epizódfűzér, melyben a Csalavári család kalandjai találhatók, s amely történetekből, fejezetekből egy nem mindig egyenes úton járó, de valahogy mégis megkedvelhető, szerethető család képe bontakozik ki. Móra úgy alkotta meg a rókafamília tagjainak személyiségét, akárcsak más regényei szereplőinek egyéniségét, kellő részletességgel, kidolgozottsággal, bár tény és való, hogy nem túl összetett identitásrajzolattal. A rókák ravaszak, ezt a közhelyet valójában tényleg a mesék miatt gondoljuk így már ki tudja mióta. A Csalavári család minden egyes tagja, de különösen a családfő, be is igazolja ezt a jellemklisét, de mivel a történeteknek többnyire ők a főhősei, mi olvasók, előbb vagy utóbb úgy is nekik fogunk drukkolni, amellett, hogy nem feltétlenül értünk egyet bizonyos viselt dolgaikkal.

kép forrása

Mesék Mórától

Móra Ferenc – mint tudjuk – alapvetően nem meseíró volt, hiszen regény-, novella- és elbeszélésíróként, mi több, régészként ismerjük őt, de munkásságát, mint amolyan útmentén világító lámpásokat tette fényesebbé a meséivel. Így az 1913-ban először kiadott Csilicsali Csalavári Csalavérrel, vagy a többivel, például az 1922-es Dióbél királyfi és társaival, az 1925-ös Hol volt, hol nem volt…-tal vagy az 1935-ös Dióbél királykisasszonnyal. A Csilicsali Csalavári Csalavér meseregényt 1927-ben folytatta, ekkor jelent meg a Csalavári Csalavér újabb kalandjai, ami egyben azt is jelzi, hogy nemcsak az író tarisznyájában volt még ott, ahonnan a rókakomák sztorijából volt még, de a közönség is megkedvelte a csavaros eszű vörösszőrű négylábúakat.

A Csilicsali Csalavári Csalavér máig népszerű történet, melyet a Youtube-ra ráengedett gyerekek vagy akár a felnőttek is, immár hangoskönyv változatban is élvezhetnek. A meseregényt Korek Mária adja elő a videócsatornán.