Rendkívül szellemes Kányádi Sándor-kötetet adott ki (újra – az alapkiadás a Holnap Kiadó érdeme) a Móra Könyvkiadó, ezúttal Tuza Edit remek illusztrációival. Kányádi Sándor prózában írt, erősen makámaszerű meséje (verses meséje, rímes prózája) 1968-ban és 1969-ben játszódik, és ennek még lesz jelentősége. De lássuk a történetet!

Kép forrása

A szekusmódszerekkel dolgozó tükör

A mese szerint a szerző a Hargitán találkozik Ambrussal, a medvével, némi gyanakvó egymás-méregetés után összebarátkoznak, míg végül Sándor megajándékozza Ambrust egy tükörrel; ezt követően a tükör útját és sorsát követjük egy ideig (segít egy kisnyuszinak elijeszteni a rókát, illetve kiderül, hogy mindent lefilmez, ami körülötte történik), majd visszakanyarodunk Sándor és Ambrus barátságának jóízű krónikájához, hogy végül kiderüljön: a tükör afféle gonosz masinéria, amelyiket az eredeti tulajdonosa tulajdonképpen arra használt, hogy lehallgasson mindent, amire csak kíváncsi. Szerző és medve leleplezik a szekusmódszerekkel dolgozó tükröt, majd elbánnak a tükör tulajdonosával is. Persze, ez a szomorú lehallgatástörténet csak finoman beleszőve jelenik meg a főtörténetben, nem kizárható azonban, hogy a cenzúra kijátszására született meg az eredeti keret – mindenesetre mestermű, mint minden Kányádi Sándor által írt felnőtt- és/vagy gyerekvers.

Mutatok példát a szenzációs humorra a sorokon, sőt néha bekezdéseken átívelő makáma jelenléte mellett: „Hol is hagytuk abba a múltkor a mókát? Ha jól emlékszem, ott, ahol a fenyőrigó biztató, bátorító füttyögetésére az alamuszi nyuszi a medveadta, tőlemkapta tükörrel megfutamította a rókát”; „Dehogy töröm, értem már a trükköt! – És fokával mutatta a tükröt”; „Azt hitte, hogy én tudván tudva, azért adtam neki a tükröt, hogy álmukat kikutassam. Ilyen ravasz embernek gondolt a barátom. De tudta a kánya, hogy annak a tükörnek ekkora a tudománya. Közönséges, olcsó tükörként vettem, és gyanútlanul zsebre tettem. S amikor a medvével találkoztam, barátságom jeléül nekiadtam. Rosszat a világ kincséért sem akartam”. (És így tovább, tulajdonképpen az egész könyvet idézhetném, egyik szellemi ámulatból és hangos nevetésből a másikba eshet mindenki, aki fellapozza – ezt garantálom.)

Kép forrása

Versek, sőt versátköltések

A humor a legapróbb részletekben is megnyilvánul, úgyszólván semmit nem hagy kiaknázatlanul: a medve „mentében mindegyre bele-belepislantott a tükörben, s miután jól kigyönyörködte magát, a tükröt bundája belső zsebébe tette”, a róka dühében „még jobban” elveresedik. De megjelenik itt a híres székely vendéglátás medvére és emberre optimalizált változata is („A szüretre szeretettel várunk. Szállásod itt leszen nálunk. Jöhetnél családostul, ha lehet, nejem is ismerhetné a feleségedet, s milyen jól játszhatna a bocsokkal a gyerek. Mézben sem lesz hiány. Egészséget kíván egész famíliám”), és természetesen a költői szív megmelengetésére alkalmas vers-versek, sőt versátköltések – íme például a jelenet, amelyben a család a medvéket helikopterrel (!) látogatja meg a kis rigó navigálásával, mindez ad notam Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára: „Repülünk a, repülünk a Hargitára, / hargitai, hargitai mulatságra. / Elöl ül a kis rigócska, / ki a koptert, helikoptert kormányozza”, és megjelenik benne – afféle intertextuális utalásként – Veress Zoltán szintén elképesztően szellemes verses meseregénye, az Irgum Burgum Benedek története is.  

Kép forrása

Az Erdei Szőrtelenítő Szövetkezet

De visszatérve a megfigyelő tükörhöz (amely még az álmokat is kifigyeli) – a szöveg egy helyen egészen konkrétan üzen a lehallgatóknak, ami szinte túlzott bátorságnak tűnhet: „Ambrus barátom (aki közben hargitai borbéllyá lépett elő) mátol kezdve a Helybeli Erdei Szőrtelenítő Szövetkezet tagja. Nyírhat és bororválhat, s a gonoszaknak, semmirekellőknek, árulkodóknak, leselkedőknek, hallgatózóknak és ehhez hasonló álnokul puhatolózóknak fület is vághat.” Így lesz aztán a Mindentlátó Szemet és Mindenthalló Fület szolgáló ügynökből (aki „egyébként elég nyápic férfi”) fületlen ember, és megüzenik a főnőkének, hogy könnyen lehet belőle is Semmitse-Halló és Semmitse-Látó főnök.

Szenzációs, helyenként avantgárd, helyenként szürreális, helyenként posztmodern, de mindvégig rendkívül szellemes, humoros és mulatságos történet a Talpas történetek, amely gyereknek és vájtfülű felnőttnek egyaránt órákra biztosít nemes és kiváló szórakozást és jókedvű kacagást: a legjobb szívvel ajánljuk hát.

Kányádi Sándor Talpas történetek. Tuza Edit illusztrációival. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2023.