Talpas történetek
Rendkívül szellemes Kányádi Sándor-kötetet adott ki (újra – az alapkiadás a Holnap Kiadó érdeme) a Móra Könyvkiadó, ezúttal Tuza Edit remek illusztrációival. Kányádi Sándor prózában írt, erősen makámaszerű meséje (verses meséje, rímes prózája) 1968-ban és 1969-ben játszódik, és ennek még lesz jelentősége. De lássuk a történetet!
A szekusmódszerekkel dolgozó tükör
A mese szerint a szerző a Hargitán találkozik Ambrussal, a medvével, némi gyanakvó egymás-méregetés után összebarátkoznak, míg végül Sándor megajándékozza Ambrust egy tükörrel; ezt követően a tükör útját és sorsát követjük egy ideig (segít egy kisnyuszinak elijeszteni a rókát, illetve kiderül, hogy mindent lefilmez, ami körülötte történik), majd visszakanyarodunk Sándor és Ambrus barátságának jóízű krónikájához, hogy végül kiderüljön: a tükör afféle gonosz masinéria, amelyiket az eredeti tulajdonosa tulajdonképpen arra használt, hogy lehallgasson mindent, amire csak kíváncsi. Szerző és medve leleplezik a szekusmódszerekkel dolgozó tükröt, majd elbánnak a tükör tulajdonosával is. Persze, ez a szomorú lehallgatástörténet csak finoman beleszőve jelenik meg a főtörténetben, nem kizárható azonban, hogy a cenzúra kijátszására született meg az eredeti keret – mindenesetre mestermű, mint minden Kányádi Sándor által írt felnőtt- és/vagy gyerekvers.
Mutatok példát a szenzációs humorra a sorokon, sőt néha bekezdéseken átívelő makáma jelenléte mellett: „Hol is hagytuk abba a múltkor a mókát? Ha jól emlékszem, ott, ahol a fenyőrigó biztató, bátorító füttyögetésére az alamuszi nyuszi a medveadta, tőlemkapta tükörrel megfutamította a rókát”; „Dehogy töröm, értem már a trükköt! – És fokával mutatta a tükröt”; „Azt hitte, hogy én tudván tudva, azért adtam neki a tükröt, hogy álmukat kikutassam. Ilyen ravasz embernek gondolt a barátom. De tudta a kánya, hogy annak a tükörnek ekkora a tudománya. Közönséges, olcsó tükörként vettem, és gyanútlanul zsebre tettem. S amikor a medvével találkoztam, barátságom jeléül nekiadtam. Rosszat a világ kincséért sem akartam”. (És így tovább, tulajdonképpen az egész könyvet idézhetném, egyik szellemi ámulatból és hangos nevetésből a másikba eshet mindenki, aki fellapozza – ezt garantálom.)
Versek, sőt versátköltések
A humor a legapróbb részletekben is megnyilvánul, úgyszólván semmit nem hagy kiaknázatlanul: a medve „mentében mindegyre bele-belepislantott a tükörben, s miután jól kigyönyörködte magát, a tükröt bundája belső zsebébe tette”, a róka dühében „még jobban” elveresedik. De megjelenik itt a híres székely vendéglátás medvére és emberre optimalizált változata is („A szüretre szeretettel várunk. Szállásod itt leszen nálunk. Jöhetnél családostul, ha lehet, nejem is ismerhetné a feleségedet, s milyen jól játszhatna a bocsokkal a gyerek. Mézben sem lesz hiány. Egészséget kíván egész famíliám”), és természetesen a költői szív megmelengetésére alkalmas vers-versek, sőt versátköltések – íme például a jelenet, amelyben a család a medvéket helikopterrel (!) látogatja meg a kis rigó navigálásával, mindez ad notam Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára: „Repülünk a, repülünk a Hargitára, / hargitai, hargitai mulatságra. / Elöl ül a kis rigócska, / ki a koptert, helikoptert kormányozza”, és megjelenik benne – afféle intertextuális utalásként – Veress Zoltán szintén elképesztően szellemes verses meseregénye, az Irgum Burgum Benedek története is.
Az Erdei Szőrtelenítő Szövetkezet
De visszatérve a megfigyelő tükörhöz (amely még az álmokat is kifigyeli) – a szöveg egy helyen egészen konkrétan üzen a lehallgatóknak, ami szinte túlzott bátorságnak tűnhet: „Ambrus barátom (aki közben hargitai borbéllyá lépett elő) mátol kezdve a Helybeli Erdei Szőrtelenítő Szövetkezet tagja. Nyírhat és bororválhat, s a gonoszaknak, semmirekellőknek, árulkodóknak, leselkedőknek, hallgatózóknak és ehhez hasonló álnokul puhatolózóknak fület is vághat.” Így lesz aztán a Mindentlátó Szemet és Mindenthalló Fület szolgáló ügynökből (aki „egyébként elég nyápic férfi”) fületlen ember, és megüzenik a főnőkének, hogy könnyen lehet belőle is Semmitse-Halló és Semmitse-Látó főnök.
Szenzációs, helyenként avantgárd, helyenként szürreális, helyenként posztmodern, de mindvégig rendkívül szellemes, humoros és mulatságos történet a Talpas történetek, amely gyereknek és vájtfülű felnőttnek egyaránt órákra biztosít nemes és kiváló szórakozást és jókedvű kacagást: a legjobb szívvel ajánljuk hát.
Kányádi Sándor Talpas történetek. Tuza Edit illusztrációival. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2023.
Egypercesek
Harmincöt év késésért vajon mennyi büntetés jár?
Először jelent meg könyv Magyarország harkályairól
Sok ezer exlibris között böngészhetnek gyűjtők és érdeklődők