Azzal a jóhírrel szolgálhatunk így, február közepén olvasóinknak, hogy a Kello Diákkönyvtár további kötetekkel bővült, ráadásul nem is akármilyenekkel. Így többek között George Orwel klasszikusával, az 1984-gyel, Bulgakov Mester és Margaritájával vagy Daniel Defoe Robinson Crusoe-jával. Ebből a szaporulatból az utóbbit ajánlom most.

A kötet borítója /kép forrása/

Mese a vásznon

Egy kis időutazással kezdem. Nagyjából 1977-et vagy 1978-at írunk. Egy vidéki moziban ülök és a Robinson Crusoe című, akkor új szovjet filmet nézem nagy boldogan. Lenyűgöz a civilizációból kiszakított férfi küzdelme a lakatlan szigeten, lenyűgöz találékonysága, életrevalósága, de mindezek előtt lenyűgöz a film zenéje: Vivaldi Négy évszak című műve, melyet azóta sem tudtam megunni, mely nagy műből mindmáig a Tél / F-moll hegedűverseny a kedvenc tétel. (E sorok írásakor is a teljes zene szól a háttérben.) Utóbb kiderült, hogy a szovjet filmipar már 1947-ben feldolgozta az angol szerző klasszikusát, illetve a szürrealizmus nagykövete, Luis Buñuel is elkészített egy változatot Adventures of Robinson Crusoe címmel. 

Később számos rendezőt indított el a regény arra, hogy korának és az új izmusoknak engedelmeskedve újraértelmezze a lakatlan szigeten rekedt 18. századi (férfi)ember túlélésének kalandjait, melyek közvetlenül arról szóltak, hogy a hajótörést szenvedett és lakatlan szigetre jutott ember korának technikai, tudományos, kulturális fejlettségi szintjéről az ősközösség korába rántotta vissza, hogy ott kamatoztassa tudását, képességeit és nem utolsó sorban túlélési ösztönét. Daniel Defoe Robinson Crusoe-ja a fentiek mellett számos aspektust is felvillant a magára maradt ember, s ekként az emberi civilizáció, avagy a civilizált emberiséget egymaga képviselő személy vallási, erkölcsi világnézetéről, illetve arról, hogy egyetlen emberi lényként egyedül egy szigeten mindezekkel mit lehet kezdeni.

A Robinson Crusoe 1719-es első, akkor még hosszú című változata /kép forrása/

Változatos fordítások

Az 1719-ben megjelent regény alapját, ha hinni lehet a Defoe-kutatóknak, egy igaz történet ihlette, mégpedig egy Alexander Selkirk nevű illető esete szerint, aki négy évig élt a Tierra nevű csendes-óceáni szigeten. Mások szerint az író egy korábbi beszámolót vett alapul, ahol Ceylon királyának fogságába esett utazó históriája volt az ötlet forrása. Akárhogy is, a Robinson Crusoe világsiker lett, ami nemcsak a fent leírtak köszönhető, de annak is, hogy Defoe megkönyörült a világon és nem az eredeti címmel – „Robinson Crusoe yorki tengerész élete és különös, meglepő kalandjai: Aki huszonnyolc éven át teljesen egyedül élt egy lakatlan szigeten, Amerika partjához s a nagy Oroonoque folyó torkolatának közelében; miután partra vetődött egy hajótörés után, amelynek során rajta kívül mindenki odaveszett. Annak elbeszélésével, hogy végül milyen különös módon szabadították meg őt a kalózok. Szerzette önmaga.” – helyeztette ki a boltok polcaira.

A regény viszonylag hamar 1844-ben jelent először magyarul, igaz, ez az első kiadás még csak egy kivonatos változat volt. Aztán – bizonyára látva az érdeklődést – egyre másra jelentek meg a különféle magyarul olvasható variációk, melyek között olyan is volt, melyben Defoe életrajzát is mellékelték. A második világháborúig több tucat Robinson Crusoe magyar fordítás, feldolgozás, változat került kiadásra, 1945 után a sor némileg enyhébb felhozatallal folytatódott: de ezúttal is a fordítók és korabeli, éppen aktuális izmusoknak, vagy éppen propagandaelvárásoknak megfelelően kapta meg a magyar ifjúság a hajótörött fickó históriáját, mely sorozat a rendszerváltás után is folytatódott. 1990 után a magyar nyelvű Robinson Crusoe-kötetek inkább az irányokban voltak eltérőek, hol gyerekeknek szánt változat, hol nyelvtanulási célból készült verzió, hol pedig rövidített forma készült el. Mindezek után a Kello Diákkönyvtár által most kínált eredeti, kis túlzással egyenesen exkluzívnak számít.

Az 1954-es női változat egyik jelenete /kép forrása/

Újabb és újabb feldolgozások

Térjünk vissza a filmadaptációkhoz, ahol a számunkra legközelebbi filmes változat a zseniális Steven Spielberg agyából született, a 2000-ben megjelent Számkivetett (Cast Away) című produkció főhősét a nem különben fantasztikus Tom Hanks alakítja. A film több jelenete ikonikus mémmé vált, így például, amikor a még viszonylag friss hajótörött, (a Nomen est Omen alapon) Chuck Noland nevű férfinek először sikerült tüzet gyújtani bármiféle általunk minden nap használt eszköz segítsége nélkül a lá ősember, vagy amikor a „hajótörést” szenvedett FedEx repülőgépből a szigetre sodródott tárgyak között, később nagy jelentőséget kapott Wilson-márkájú labda a magányos ember egyetlen társasága lesz.

Külön figyelmet érdemel Péntek, a bennszülött figurája, aki az eredeti történetben némi kalamajka után Crusoe társa, barátja lesz. A Számkivetettben például nincs is ilyen szereplő, Noland egymaga kénytelen felvenni a küzdelmet a természet zord elemeivel és más bajokkal. A cikkem elején említett szovjet változatban az originál alkotás „a bajban fogjunk össze mi, világ népei” mentalitás jelent meg, de figyelemre méltó értelmezések, adaptációk születtek filmes vonalon Péntekkel kapcsolatban is egy Disney-féle rajzfilmes verzióban, illetve egy igazi csemege 1954-ből, amikor is csupa női szereplővel játszatták le sztorit. Egy 1964-es franciák által készített televíziós sorozatban 13 részen át mesélték a hajótörött és bennszülött társa sorskalandjait, továbbá ugyanebben az évben készült egy egészen bizarr feldolgozás, ahol már odáig merészkedett a rendező, hogy Péntek egy űrlény…