Kello Diákkönyvtár sorozatunkban ezúttal Babits Mihály különleges műveit egy fedél alá összefogó kötetéről adunk számot olvasóinknak. A Jónás könyve, a Keresztül-kasul az életemen és a Verses napló különleges műfajcsemegéknek számítanak, így együtt pedig egy sajátságos egységet képeznek.

A kötet borítója /kép forrása/

Mindig is foglalkoztatott – ha éppen szóba vagy a kezembe került – Babits Mihály Jónás könyve című műve, illetve azon belül is az, hogy a drága szerző miért írta újra, avagy felül a tökéletes bibliai részt? Miért fontos az adaptáció egy olyan eredeti írás esetében, melynek végén az áll, hogy aki elvesz vagy hozzátesz, azt baj éri? És különösképp ez miért nem volt gond a keresztény Babits Mihály számára? Tudom, tudom, számos bibliai rész dolgoztak már fel minden szívfájdalom nélkül, ugyanakkor Babits Jónás-története láthatóan a prófétai megszólalás visszahangjának igényével készült. Ki is adtak egy olyan verziót Babits műveiből, hogy „Holt próféta a hegyen”. Ekkor viszont az erkölcsi, értékekre felvigyázó prófétai Babitscsal kell számolnunk, aki korának Magyarországát Ninivével helyettesítette be. Aki már olvasta, annak ajánlom a Bánffy György színművész által előadott változatot. 

Keresztül-kasul az életemen borító /kép forrása/

A Keresztül-kasul az életemen természetesen egy prózai mű, melyben Babits Mihály életéről vall. Az 1939-ben megjelent könyvről egy helyen így írnak: „Nemcsak kortörténeti adalék, hanem személyes hangú, hiteles, emberi vallomás is. Éppen ideje, hogy a mai olvasó maradéktalanul, ideológiai okokból elkövetett szövegkihagyások nélkül, immár teljes egészében megismerhesse a mind fontosabbá váló, klasszikus magyar költő és irodalomszervező életének bizalmas epizódjait, véleményét kortársairól és a korról, amelyben élnie adatott.” Már csak azért is érdemes elolvasni Babitsnak ezt az írását, mert úgy alapon nagyon keveset tud az átlagember az ő életéről, annak korszakiról, ellentétben például Ady Endrével vagy József Attilával, kiknek tragikus vagy botrányos életrészletei még azok előtt is ismertek, akik nem különösképpen irodalomkedvelők. Ebből a műből kiderül, hogy Babits Mihály milyen művészeti, zsurnaliszta, társadalmi közegben élt és alkotott, illetve, hogy mit gondolt a 19. századi és korának egész társadalmat és szűkebb köröket érintő történésekről, barátairól, ismerőseiről, közismert emberekről. A tucatnál is több fejezetek között megtalálható a Curriculum Vitae című nyitórész, továbbá írt többek között Kölcseyről, Vörösmartyról, Széchenyiről, párjáról Török Sophieról és élete utolsó szakaszában otthonának meglelt Esztergomról is.

Török Sophie, Ildikó és Babits Mihály /kép forrása/

A harmadik fejezet a Verses napló, Babitsnak egy különleges irodalmi kísérlete, melynek lényege, hogy a szerző kronológia sorrendben haladva adja közre versformába szedve mindennapi tapasztalatait, intuícióit, meglátásait, vegyítve a tőle megszokott didaktikus filozofálással. A lírai napló egyetlen nap históriáját meséli el. A tizenkét versbe szedett történet részei így kora reggeltől indulnak és a késő estig tartó időszakig nyúlnak.  Aki elég nyűgös/lusta ahhoz, hogy beszerezze a teljes diákkönyvtári változatot, ezt a részt online is elolvashatja az Arcanum honlapján.