A Kello Diákkönyvtár sorozatot bemutató írásfolyamunk mostani részében Révay József Márvány menyasszony című ifjúsági regényére irányítjuk némiképp a fókuszt. A történet számos vetület szerint értelmezhető, így lehet történelmi tabló, lehet képzőművészeti galéria és lehet egy művészetében érzékeny asszony fordulatos életének históriája is.

kép forrása

Az ókori görög és római kultúra panoptikumában járhatunk Révay József Márvány menyasszony című regényében. Az 1881-ben született és 1970-ben elhunyt szerző – mint a netlexikonban olvashatjuk – „fordítóként számos latin, görög és olasz szerzőt ültetett át magyarra, köztük Szophoklész, Arisztophanész, Plautus, Petronius, Seneca, Iosephus Flavius, Lucius Apuleius, továbbá Boccaccio, Carlo Goldoni, Alessandro Manzoni, Giovanni Papini, Victor Hugo, Thomas Mann műveit. Legnagyobb sikert azonban szintén ókori római témájú regényeivel érte el, 1937-től kezdve”. 

Révay egy rendkívül magas műveltségű író és költő volt, aki a műfordításai mellett irodalomtörténettel is foglalkozott. Nyolc regénye is bizonyíték arra, hogy fent említett profiljait és kedvelt érdeklődési területét ötvözze, de munkássága egy jelentős részét tudományos, és ismeretterjesztő könyvek, illetve tankönyvek is kiteszik. Életművének egyik kakukktojás-műve az 1934-ben kiadott Gömbös Gyula élete és politikája   című kötet, de sajátságos fordulatnak volt a Tanácsköztársaság ideje alatt betöltött a Közoktatásügyi Népbiztosság középiskolai ügyosztály vezetői posztja is. Ezekből különösebb problémája nem akadt, 1943-ban még a Baumgarten-díjat is megkapta, illetve az 1945 után kommunista diktatúra első éveiben egyetemen is taníthatott 1952-ig, mely után kizárólag irodalmi munkásságának szentelhette életét. 

A Márvány menyasszony címszereplője Aelia Sorana, egy rendkívüli szobrász tehetség, aki a Pannóniában, azon belül is Savariában él a történet első részében. Itt szabadítja fel gazdája, aki meglátja, hogy ennek a ragyogó és páratlan talentumnak ki kell törnie a meglévő keretekből. Aelia Sorana életét a felszabadulás öröme mellett vőlegénye elvesztése árnyékolja be, és pártfogója révén egy hosszú tanulmányútra indul Görögországba és Itáliába. Egyfajta kultúrtörténeti road movie ez a regény, melyben a főhős Aurelius ezredes feleségeként Rómában találja meg útja végállomását, célját. Itt alkotja meg élete legszebb műveit, köztük a lebegő Amor és Psychét.