A Kello Diákkönyvtár kínálatát bemutató sorozatunk aktuális részében Jókai Mór A jövő század regénye című különleges alkotását állítjuk olvasóink elé. A kétrészes regényfolyam, bár nem tartozik a tudományos-fantasztikus műfajba, hiszen Jókai nem él a Verne Gyula által már kitaposott ösvény adta asszociációkkal, ő inkább a magyar társadalom egyfajta – és így utólag megállapíthatóan – alternatív történelmi változatát írta le, már ami a rút 20. századot illeti.

kép forrása

Tiltott könyv

A jövő század regénye prófétikus mű, még azzal együtt is, hogy Jókai meglehetősen fantaszta képekben ábrázolta az általa elképzelt 20. századi Magyarországot. Az 1872-től részletekben közölt, később kétrészessé vált történet sorsának egyik érdekes epizódja, hogy az 1945 utáni kommunista diktatúra évtizedeiben tiltott irodalmi darabnak számított, az állampárti rendszer csak 1982-ben engedte megjelenését, akkor is csupán az úgynevezett „kritikai kiadás” formában, valahogy úgy, ahogy most jó pár éve a németeknél hivatalosan megjelenhetett a Mein Kampf. Ebből a szögből nézve máris izgalmasabb A jövő század regénye, mert felmerül az obligát kérdés: vajon mit követett el vele a 19. század második felében a legnagyobb magyar regényíró, ami kisajtolta a diktatúrából a tiltást? A rövid válasz az, hogy eleve leírta egy alternatív történelmi folyamirány menetét, hogyan is alakulhatott volna másként Magyarország sorsa… de hát már láttuk ilyet, igaz később, amikor már megtörtént Trianon, a vesztesek oldalán megélt világháborúk, a holokauszt, a Rákosi-, majd Kádár-korszak nyomasztó érái, de, hogy mi, maiak se maradjunk ki a „jóból”, írjuk ide, ebbe a listába a rendszerváltásban csalódott nemzedékek drámáját is.

kép forrása

Szebb jövőt!

Jókai ezen művében az a meseszerű, vagyis attól meseszerű, hogy a szerzőnek a regény írásakor még halvány lila dunsztja sem volt arról, hogy mi minden vár a népre, melynek tagja volt, s melyről ebben a könyvében valamit elképzelt. Érdemes a Kossuth Kiadó által egykor leírt ajánlóból idézni, hogy jobban megértsük a regény lényegét: „Az írói fikció szerint a 20. század második felében játszódó regény Jókai nagyszabású kísérlete arra, hogy a kiegyezés utáni válságának, szorongásának motívumaira, megoldatlan külpolitikai, társadalmi, nemzeti kérdéseire legalább a távoli jövőben bizakodó választ találjon, kora bírálatát az utópia szellemében fejlessze tovább és haladja túl. Habsburg Árpád és a székely feltaláló, Tatrangi Dávid szövetsége a Monarchia jövőjéről szőtt eszmények álomszerűen széppé stilizált változata, az Oroszországgal vívott háború gondolata pedig azokat a félelmeket, tapasztalatokat hosszabbítja meg a fantázia erejével, amelyek a pánszlávizmus veszélye, az orosz anarchisták tevékenysége és ideológiája, valamint a porosz-francia háború hírei nyomán terjedtek el és ijesztették meg a liberális európai polgárságot.”

kép forrása

Fikció és valóság

A fentiek alapján persze máris jobban érthető, hogy az állampárt idején miért volt tiltott mű Jókainak e regénye, gondolok itt arra, hogy az írózseni meg merte tippelni alkotásában, hogy milyen változatban folytatódhat a 20. század második fele, illetve arra is merész kísérletet tett, hogy milyen lesz Magyarország és Oroszország kapcsolata 1950 után. Azt persze végképp nem tudhatta, hogy az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatásaként 1922-ben létrejön a „szövetségbe forrt szabad köztársaságok” egyesülése, a Szovjetunió, ami végképp megváltoztatott mindent Európában és a nagyvilágban is. Erre mondják, hogy nincs az az írói fantázia, amit a valóság ne überelne.