Nemes Nagy Ágnes verseiből és meséiből jelent meg egy gyönyörű gyűjtemény a Móra Könyvkiadónál Ferencz Győző válogatásában és szerkesztésében, Szabó Imola Julianna illusztrációival. Nemes Nagy Ágnest önnön érdemein túl azért is érzem közel a szívemhez, mert kedvenc költőm, Áprily Lajos nagy hatást tett rá pályája elején, mivel az ifjú hölgy éppen abban a Baár-Madas Református Leánylíceumban érettségizett, ahol akkoriban a Magyarországra áttelepült Áprily Lajos volt az igazgató. 

Egytől egyig remekművek

Könnyű lenne belelátni ezekbe a csengő-bongó gyerekversekbe Áprily hatását (aki maga is nagy formaművész volt), de természetesen nem erről van szó – hiszen Nemes Nagy Ágnes költői kiteljesedése önmagában is teljes: az mindenesetre igaz és figyelemreméltó, hogy milyen gyakran és nagy előszeretettel zenésítik meg a költő verseit (A gondolj-rám-virág, Jön a kutya stb.). 

A versek egytől egyig remekművek, helyenként enyhén szürreálisak, de éppen csak annyira, hogy a kisgyerekek számára el- és befogadható legyen; ezen felül megképeznek valami titkos(nak látszó) közösséget, amelynek csak a tagjai értik a törvényszerűségeit (ez is indokolja az én címemet, amelyet a kötetcímadó versből és a titkos tanok és társaságok nagy tudójának, Borgesnek a szavaiból képeztem: „Hogy most elindulok, / aztán balra fordulok, / egy kis útig, titkos útig / lábujjhegyen eljutok. // Egyik oldalt házak háta, / fal a másik oldalon, / és a lombok zöld szakálla / átömlik a kőfalon. // Nem jár erre senki, senki, / csak talán a Nem-tudom-ki, / az is akkor, hogyha kell, / kézenfogva senkivel. // Messze innen utcalárma, / messze dong a kisvasút, /így bújik a – / pszt, pszt! / így lapul a – / pszt, psuzt! / titkos/ út.”). 

A legendás Bors néni

Szinte kulcskönyv is ez a kötet, hiszen megtudjuk, kicsoda (legalábbis a versek univerzumán belül) a legendás Bors néni, aki már a Holdat is dajkálta kiskorában, és a Nappal is pertuban van – nos, ő nem más, mint (Születésnap című vers vége): „Ami jó van a világon, / születésnapján kívánom – / kinek? / Bors Józsefné, Balogh Borbálának, / Báthori utca 3.” 

De a remek szerkesztésnek hála nem csupán verseket és meséket olvashatunk a kötetben, hanem egy igen fontos, ihletett és vallomásos írást (A zöldkezű; eredetileg a Pajtás gyereklap 1974. augusztus 28-i számában megjelent versei elé írt a szerző bevezetőül) arról, hogyan kezdett el Nemes Nagy Ágnes gyerekmesét, gyerekverset írni: (a kisgyerek Ágnes ribiszkét csemegézik egy bokor alatt, és akkor) „…megjelent a gyík. Kidugta a fejét egy fűcsomó mögül, jó alaposan megnézett engem, aztán előjött. Gyönyör volt. Olyan fényes zöld, mintha egy kis zöld zseblámpát gyújtana ki magában. A szeme piros volt, pontosan olyan, mint két szem piros ribiszke. De a legszebb mégis a keze-lába volt, az inci-finci kis zöld keze meg lába, ami annyira hasonlított az én kezemhez, csak hát zöld volt. Persze, rögtön megértettem, hogy ez a ribiszke-szemű, zöldkezű gyík őrzi a zöld-piros bokrot, és megkérdeztem tőle haragszik-e a ribiszke evésért. Intett, hogy nem. Udvarias gyík volt. Ezután hosszabb társalkodásba merültünk, ő fölvilágosított engem gyíkok életmódjáról, elmesélte, hogy nem messze innen van egy nagy város, az a gyíkoké, ott minden ház ribiszkebokorból van. (…) Itt lakik a gyíkkirály. Most éppen nagy izgalom van Gyíkvárosban, mert… De a folytatást nem tudtam meg. Megrezdült a bokor. (…) A többi gyerek fölfedezte, hogy hova bújtam.” 

És ezzel megkezdődött az irodalom

Aztán elmeséli a gyerekeknek a gyíkkal való találkozást (lásd Karinthy írását a vörös és fekete hangyák kitalált háborújáról), de azok nem egészen hisznek neki, viszont ők is mesélni kezdenek. És akkor elhangzik a fontos konklúzió: „És ezzel megkezdődött az irodalom. Mert az irodalom mindig úgy kezdődött, mióta világ a világ, hogy valamikor régen itt meg ott, egy csomó ember leült, a pásztortűz köré, és elkezdett mesélni egymásnak. A mi pásztortüzünk a ribiszkebokor volt.” 

Bár (kis)gyerekkönyvnek szánja a kiadó (és előkészületben van Az aranyecset című kötet is, ez „gyerekversek és mesék nagyoknak”), meggyőződésem, hogy a felnőttek is bőven találnak benne csemegézni, nosztalgiáznivalót – olvassa hát bátran mindenki. 

Nemes Nagy Ágnes: A titkos út. gyerekversek és mesék kicsiknek. Szerkesztette és a szöveget gondozta: Ferencz Győző. Szabó Imola Julianna rajzaival. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2023. 

Képek forrása