Persze könnyű nekem az evangélikusnak, azaz lutheránusnak, aki tudja, hogy az október 31. attól a reformáció ünnepe, mert (nem Kálvin János, a református egyház alapítója, hanem) Luther Márton 1517-ben ezen a napon tette közzé egyházműködést kritizáló 95 tételét. És azért is könnyű nekem e témában, mert biztosan nem tévesztem össze a reformációt a reformátusokkal, amire folyton van példa hívő, nem hívő, katolikus, sőt református oldalon is: azt hiszik, hogy – miként az ékes magyar nyelv e ponton mégis csak becsapja a laikust – ha reformáció, akkor az biztos elsőként a reformátusok ünnepe. Egy megvilágító adat – melyet állítólag kisebbfajta sértés kálvinista, azaz református testvéreink szemére vetni – tudniillik Kálvin János 1517-ben csupán 6 éves volt. Khm, párdőz. Az, hogy végül is kié a reformáció, hát egyszerű: mindenkié, protestánsoké, katolikusoké, sőt. Maga Luther is katolikus volt, egészen pontosan Ágoston-rendi szerzetes, felesége Bora Katalin pedig kiugrott katolikus apáca. Ha mindezeken túllendültünk nézzünk néhány lutheránus kiadványt a reformáció ünnepe kapcsán!

Kép forrása

Luther és reformáció magyar rajzfilmen

Elsőként rögtön álljon itt egy remek rajzfilmsorozat, a Luther Márton élete, melyet a reformáció 500. évfordulójára adott ki a Luther Kiadó, a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásával. A gyerekeknek és felnőtteknek is készült tízrészes alkotásban olyan nagy nevek vettek részt, mint a képi, grafikai világért felelős Richly Zsolt, Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész, a szöveget megíró Lackfi János József Attila- és Prima Primissima-díjas szerző és az illő kísérőzenét játszó Gryllus Dániel Kossuth-díjas zeneszerző. A műnek saját honlapja van, ahol többek között így írnak róla: „A rajzfilm a német szerzetesből lett teológus és reformátor Luther Márton életét dolgozza fel, akinek teológiája és munkája nyomán a reformáció óta léteznek evangélikus (lutheránus) gyülekezetek a világ minden pontján. Az epizódok a gyermekkortól kezdve a szerzetesi éveken és a katolikus egyházzal való konfrontálódáson át a reformáció megszilárdulásáig és elterjedéséig terjedően dolgozzák fel az egyszerű parasztcsaládból származó Luther életét és a XVI. századi Németország vallástörténeti eseményeit.” A tízrészes, egyenként 13 perces rajzfilm tulajdonképpen egy stílusötvözet, melyben megtaláljuk a magyar rajzfilmkultúrára jellemző tipikus, a címszereplőt akár saját esendősége okán is felvonultató humort, a témához illő, nem szájbarágós és főként nem demagóg történelmi hűséget és a legfőbb vonzerőt jelentő tetszetősen szórakoztató vizuális világot. Nem mellékes a különböző szereplőknek hangot kölcsönző színészek gárdája, melyben megtaláljuk Hegedűs D. Géza, Blaskó Péter, Fodor Tamás, Szacsvay László, Benedek Miklós, Balázs Péter, Schnell Ádám, Usztics Mátyás, Máté Gábor, Mikó István, Kertész Péter, Rátóti Zoltán és Barbinek Péter nevét is. A rajzfilmsorozatot 2017-ben elsőként DVD-n adták ki, később, most már a Youtube-on is megtekinthető. Az alkotás sikerét jelzi, hogy azt – teljesen logikusan – német nyelven is legyártották, Luther hazájában is népszerű lett.

Kép forrása

Evangélikus, katolikus két jó barát

Az Úton az egység felé című dokumentumkönyvről tavaly adtunk hírt olvasóinknak. A vaskos kötet a római katolikus – evangélikus párbeszéd írott dokumentumanyagairól ad számot a 1972-től 2013-ig tartó időszakot tekintve. A kötet már kiadóit nézve is maga a megtestesült ökumené: a Luther és Vigília közös vállalkozása. Miként ez megnyilvánul a könyvet ajánló Erdő Péter bíboros és Fabiny Tamás püspök ajánló szavaiban is. A kiadó mellett persze nagy szerkesztői, fogalmazó, értelmezői, elemzői munkát tulajdonképpen Reuss András evangélikus lelkész, teológiai egyetemi tanár, dékán, rektor, a zsinat egyházi elnöke, 2008-tól emeritus professzor és Görföl Tibor egyetemi docens, katolikus teológus végezte el, s mint a bevezetőben írják: „A cél nem a régi viták folytatása, hanem az esetleges félreértések tisztázása, a továbbra is fennálló különbségek pontosítása, a másik hagyomány szándékának jobb megértése és ezáltal a hitbeli azonosság kifejezése, valamint így a közös tanúságtétel lehetőségének elmélyítése és a közösség alapjainak szélesítése.” Luther keze nyoma érezhető tehát ezen a könyvön, hiszen a több, mint ötszáz évvel ezelőtt egyházi forradalmat kirobbantó katolikus szerzetes célja ugyanez volt: a Krisztus-követőket egybeterelni a közös platformra, a hit alapján. Erdő Péter így kommentálta a nemkülönben forradalmi kiadványt: „A keresztények közötti megosztottság nem csupán emberi szempontból és emberi szinten tekintendő fájdalmas jelenségnek, de kifejezetten teológiai természetű rendezetlenség, amely nem lehet közömbös egyetlen olyan hívő ember számára sem, aki Jézus Krisztus tanítványának és követőjének vallja magát.” Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök többek között így fogalmazott a könyv tartalmáról: „Meggyőződésem, hogy személyes ökumenikus utazásaink és egyházaink közös ökumenikus útja akkor lényegül át a szó mély értemében vett ökumenikus zarándokúttá, ha felismerjük az úton velünk járó Jézus Krisztust, és egymást őbenne és őáltala ismerjük meg.”

Kép forrása

Asztalra vissza, Luther!

Különösen nagy jelentőségű volt 2017, amikor a világ együtt ünnepelt a lutheránusokkal. A könyvkiadás a reformáció, Luther Márton élete és munkássága, művei tekintetében is csúcsokat döntögetett, legalábbis, ami az evangélikus könyvkiadókat illeti. Ez Magyarországon elsősorban a Luther Kiadóra vonatkozott, mely egyházi tulajdonú vállalat ebben a fontos évben, 2017-ben számos, adott ki köteteket a félévezredes jubileumra koncentrálva. Ezek között kiemelt szerepet kapott Luther Márton műveinek vászonborítású, a híres lexikonok fazonjára hasonlító külcsínnel bíró könyvsorozata. ’17-ben a Könyvkultúra Magazin is hírt adott erről sorozatról. Az öt évvel ezelőtti cikkünkben így írtunk a 12 darabos széria Asztali beszélgetések című részéről: „A kötet a leíró emberek szerint mutatja be a lutheri szövegeket, mondásokat, filozofálásokat, teológiai, illetve hittételi megállapításokat, melyek műfaja valójában az élő beszéd leírása, tehát nem az írásbeliség szempontjából pont, hogy a legkevésbé bekategorizálható műfaj. Luther szavait Veit Dietrich, Nikolaus Medler, Johanes Schlaginhaufen, Ludwig Rabe, Conrad Cordatus, Anton Lauterbach, Hieronymus Weller, Caspar Khummer, Johannes Mathesius, Caspar Heydenreich, Hieronymus Besold, Georg Rörer és Johannes Aurifaber gyűjteményéből olvashatjuk e könyvben most akkor egybefűzve.” Az Asztali beszélgetések a reformátor életének mindennapos, de mégis fontos részét ábrázolja az étkezőasztal körül kimondott elmélkedések felidézésével. A fenti ajánlott Luther biográfiát felvonultató rajzfilmben is látható, hogy míg a fiatal szerzetes Luther egy vézna fiatalember volt, később, megférfiasodván úgy látja, hogy az üdvösség nem a test sanyargatásával érhető el, így ugyanúgy kezd élni, mint bárki más, megházasodott, gyermeket nevelő, testzsír növelő jóféle házikoszton élő, istenfélő polgár a korabeli Németországban. Az asztala körül ülők korának neves és névtelen gondolkodói, értelmiségei voltak (köztük németföldön tanuló magyar diákok is), aki együtt fogyasztottak a reformátorral. Az étkezés és visszafogott sörözés közben, asztalra tett sok-sok könyv társaságában folyt a diskurzus, a vita, a párbeszéd. Ezekről a kedélyes, de fölöttébb elmés és tartalmas beszélgetésekről ad számot ez a könyv, mely persze nemcsak a résztvevők gondolatait vonultatja fel, de a korabeli európai politikai, közéleti, vallási látásmódokat is nagyban megvilágítja.