Október 18. A magyar festészet napja, ehhez igazodva kínálunk olvasóinknak köteteket. Ajánlásunkban egy pszichológus szemével tekintünk egy neves festőnkre, majd Kernstok Károly életéről, munkásságáról szóló könyvbe lapozunk bele, hogy végül Munkácsy Mihály és a magyar parlament kapcsolatára világítsunk rá egy kiadvány mentén.

Egy ikaroszi festő sebei

A lélekgyógyászat, lélekelemző orvosi tudományág már jó ideje analizálja, vizsgálja a különféle művészeti ágak szereplőinek lelki alkatát, munkásságukból is megfejthető pszichéjüket. Bagdy Emőke Pszichológiai rejtelmek a művészetekben és életünkben című 2016-os kötete mások mellett Kondor Béla művészetével is foglalkozik e könyvben. Egész pontosan így címezte meg ezt a tanulmányát: „Az aszcenzionizmus motívumai és az ikaroszi sebződés nyomai Kondor Béla művészetében”. A rendkívül izgalmas lélektani tudományos, ismeretterjesztő kötet ezen fejezetében Bagdy az első oldalon azt fejti ki, hogy ezen tanulmánya elméleti alapját „az a mélylélektani eredetű elgondolás képezi, amely szerint a művészi alkotás a lélek philoktetészi – soha be nem gyógyuló – sebének önápoló-öngyógyító, gyógyírt kereső processuisa…” Az esszében röviden olvasható Kondor Béla élet- és művészeti pályaútja, illetve a tudós a lélektan magyarázó rendszerén átszűrt „ikaroszi beállítottság”-ról szóló fejezet, továbbá a szóképi üzenetek szintjén vizsgált Kondor Béla-i „léleklabirintus”-ba is alámerülhet az olvasó, ahogy az író a festő legismertebb képein sorra menve tárja fel az alkotó sorsalakulásának és az azzal egybeforrt pszichikai folyamatok összefüggéseit. Egy helyen így összegzi Kondorról szóló tanulmányát: „Kondor Béla a pokoljáró tehetségek nehéz útjának mélységi merüléseinek és alkotó szárnyalásának sorsrészese. Feltételezett, sajátos sebződésének alkotásban tárgyiasított emlékei egyedül szimbólumvilágából néznek vissza ránk, így azt remélhetjük, hogy sebét néven nevezhetjük, panaszaiból szenvedésére, üzeneteiből öngyógyító erőfeszítéseire láthatunk rá.”

Kernstok, a vidéki klasszikus

A Magyar Festészet Mesterei II. sorozat 11. kötet borítóján Kernstok Károly neve olvasható. Az albumkönyv egy kötelező ismeretanyag része, a klasszikus hazai festők bemutatásának egyik szép darabja. S bár Kernstokról megállapítást nyert a művészettörténetírók között, hogy „túlzott társadalmi érzékenysége, politikai és művészetpolitikai szerepvállalásai miatt nem jutott elég ereje kiteljesedni az alkotásban”, munkássága a 20. század eleji magyar képzőművészeti élet egyik fontos része. Az album egyik nagy erénye, hogy ezt a „vidéki klasszikusunkat”, melyet talán nem ismernek elegen alaposan, ezúttal számos lenyűgöző kompozíciójának repróján keresztül is megcsodálhatunk. A könyv természetesen bemutatja Kernstok életútját, benne a 19. század végén kijárt magyar és külföldi művészeti iskolák sorát, köztük a müncheni Hollósy Simon magániskolát és a párizsi Julian Akadémiát, valamint Benczúr Gyula mesteriskoláját. Mint a könyv lapjaiból kiderül, az 1873-ban született művész a vidéki, s azon belül is a Dunakanyar, s aközeli falvakban (Kisorosziban, Dömösön és Nyergesújfalun) tölti napjait, de telente Párizsba költözik feleségével, mely helységek mindegyike megjelenik képein. Ugyancsak szerepel a kötetben Kernstok számos elismerésének, díjának, ösztöndíjának, különféle művészeti társaságokban betöltött rangjának előzménye és története, miként hol romantikus, hol viharos, hol pedig nyugvópontra tért magánéletének állomásai, periódusai is. A Kovács Bernadett szerkesztésében, írásával létrejött kiadvány ezt olvashatjuk a bevezetőben: „…abban mindenki messzemenően egyetértett, hogy Kernstok Károly olyan széles körű tájékozottsággal és oly kiemelkedő társalgási képességekkel rendelkezett, amelyek révén hamar központi figurává vált bámely társaságban, legyen szó akár bohém művészekről, akár társadalmi és filozófiai kérdéseket megvitató polgári radikális gondolkodók köréről…”

Honfoglalás a hon házában

A Munkácsy Mihály és az Országház című az Országházi séták című kiadványsorozat részeként jelent meg (a print változat mellett online is). A szériában az Országház építéstörténete, könyvtára, díszítőfestészete, falfestészete, szobrai, ötvösművészete, bútorok és faburkolatok, nevezetes termei tematika mellett kapott helyet klasszikus magyar festő. A kötet címéből a „kapcsolat” szó hiányzik, melyet – bizonyára sokak által ismert – Honfoglalás című monumentális alkotás jelent Munkácsy és a Parlament esetében. A kötet ezt némileg előkészítve mutatja be az Országház belső díszítésének rendszerét, jelentéstartalmait. Ezután a következő oldalakon megismerhetjük Munkácsy rövid pályarajzát, a legendás festmény születése előzményeit, körülményeit, az alkotás képzőművészti és magyarságtörténeti vonatkozásait, elemzését. Külön fejezetet kapott a 4,6 méter magas és 13,5 méter széles olajfestmény Budapestre érkezése, a kép elhelyezésének körülménye. A sorozat szerkesztői ezúttal is nagy körültekintéssel voltak a téma iránt, és a könyvben az 1893-ban elkészült kompozíció részletes ismertetésén túl Árpád vezér és a honfoglalás 19. századi ábrázolásáról is csatoltak egy fejezetet.

Képek forrása