A cím az Ezeregyéjszaka tündérmeséjéből megismert Hárún ar-Rasíd uralkodóra utal, aki hol emberi, hogy gólya-alakban él, a szerepcserét pedig a „mutabor”, vagyis a változni szó kimondásával éri el. A probléma akkor merül fel, amikor gólya alakban nem tudja kimondani a jeligét és szárnyas testben marad. A két mű hasonlósága eddig tart. Az arab történet pozitív véget ér, egy hű barát segítségével a kalifa visszatér emberi testébe.

Kép forrása

Ködös emlékek és lappangó félelmek

A gólyakalifa a tudathasadás lélektani feldolgozását megcélzó detektívregény. A tehetős, biztos családi háttérrel rendelkező, optimista, jólnevelt, romlatlan erkölcsű mintagyerek, Tábory Elemér és a monoton hétköznapokat, szerény körülmények között élő, pesszimista, nyers, érzéketlen, durvaságra hajlamos munkásifjú kettős életét kísérhetjük végig serdülőkortól a felnőtté válásig, majd a halálig. Az asztalosinas először csak a főhős álmaiban jelenik meg, majd ködös emlékek és lappangó félelmek formájában egyre gyakrabban feltűnik a mindennapokban is. Az álom és a valóság egyre inkább összemosódik, Elemér és alteregója lassan összeolvadnak. Képbe kerül a szerelem is, Etelka személyében és a remény, hogy sikerülhet kitörni a szorult helyzetből. Ám a velencei utazás tragikus véget ér, az addig elnyomott én átveszi az uralmat, az események egyre kaotikusabbá válnak, majd a cselekmény tragikus (vagy bizonyos szempontból talán felszabadító) (ön)gyilkossággal végződik.

Kép forrása

Sikeres emberképből sikeres regény

Karinthy Frigyes izgalmasabb címet tanácsolt az írónak, szerinte nehezen érthető és egy másik címmel kelendőbbé lehetett volna tenni a regényt, de Babits nem hallgatott rá, maradt A gólyakalifa.

És így is nagyon sikeres lett. A műnek rengeteg kiadása megjelent, készült belőle a Magyar Állami Operaházban bemutatott operaelőadás, színdarab, illetve Karinthy Frigyes közreműködésével, az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatott film is, melynek első vetítésén Ady Endre is jelen volt, Csinszkával. Az idők alatt megjelent angol, német, cseh és finn nyelven.

A regény sikerességéhez mindenképp hozzájárul, hogy a modern polgári életmód utat nyitott a lélektani regény műfajának, melynek sorai között mi magunk is könnyedén ráismerhetünk mindennapi problémáinkra. Valamint Freud Babits korában igen-igen divatos tanítását is felfedezhetjük, a tudatalattiból az álmok útján felszínre törő sötét ösztöneinkről. Freud elmélete szerint az ember személyisége három összetevőre bontható: egy tudattalan, szükségletkielégítő ösztönénre, az énre, vagyis az ego-ra és a külső világot szem előtt tartó felettes énre, a szuperego-ra. A tudattalanban bújnak meg a félelmek, az agresszivitás, a szexuális vágyak, a szégyenérzet, melyek az álmokban törnek felszínre. A tudományos szempontból alaptalan, de irodalmi tekintetben kiválóan használható freudizmus a maga idején rengeteg regényben megjelent. És rengeteg regényt tett sikeressé.

Kép forrása

Harcban önmagunkkal

A Babits-regény hősének elmeállapota azonban modern kifejezésekkel is leírható: Tábory Elemér személyiségzavara a disszociatív identitáshoz áll a legközelebb. A betegség általában súlyos trauma hatására alakul ki, melyet az alany nem tud feldolgozni, ezért személyiségének sérült részét leválasztja és egy alszemélyiséget épít köré, ezzel biztosítva, hogy az egészséges rész ép maradjon. Ennél az állapotnál a különböző személyiségek nem tudnak egymásról.

A műben más elméletek is felfedezhetők, ilyen például a keresztény platonizmus, mely az egyén eredendő jósága vagy bűnössége helyett az önmagunkkal folytatott harc szükségességében hisz, melynek eredményeként győzedelmeskedhet az erkölcsi tisztaság.