Az értékmérő pénz históriái

Petőfi, Kossuth, Ady, Bartók portréi és a nemzeti jelképek egész sora díszítette már korábban is a magyar forintot jelentő bankókat, érméket, ami hasonlóan más népek, országok fizetőeszközein lévő képek, díszek sorához, s a nemzet történetének, kultúrájának egyik különleges lenyomata is egyben. Az idén augusztus 1-jén 77 éves magyar pénznem külsejében és értéktartó képességében is többnyire illusztrálta, lekísérte az éppen aktuális politikai, társadalmi korszakokat. Könyvajánlónkban a forint születésnapja kapcsán adunk közre pénztörténettel kapcsolatos ajánlókat.

kép forrása

Forint, te szívünknek drága!

Annál kapitálisabb közhelyet nem is lehetne idecitálini pénz téma kapcsán, mint, hogy „A pénz nem boldogít”, mely mondást, már egész komoly társadalomterapeuták elemezték ki és állapították meg, hogy akinek nincs, az reméli a boldogságot a pénztől, akinek meg jó sok van, az meg ugye természetesnek veszi, s ezért nem a pénzt nevezi meg a boldogság forrásának. A pénztörténet természetesen uszkve egyidős az emberiséggel, mint oly sok minden, ami számít. Elsőként, mivel csak hazahúz a szívünk, a magyar fizetőeszköz históriáját bemutató könyvbe lapozunk bele. Két éve, amikor a fényesen csillogó jubileumot, a hetvenötödiket ünnepelte a magyar forint, a Magyar Nemzeti Bank stílszerűen Forint 75 című kötettel rukkolt elő. Mint az intézmény ajánlójában olvassuk: „A jegybank a fizetőeszközünk 75 évének, illetve történelmi előzményeinek kiemelkedő eseményeit, fontos történéseit egy ismeretterjesztő könyv formájában is megörökítette az utókor számára.” A Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Pénzverő Zrt, a Pénzjegynyomda Zrt, valamint a Diósgyőri Papírgyár Zrt és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai által összeállított, amúgy kereskedelmi forgalomba nem került kiadványban – mely az mnb.hu oldalon digitális formátumban elérhető – rövid, de tömör fejezetek hosszú sorában mesélik el a szerzők a forint históriáját, melynek természetesen mindig van történelmi, gazdaságtörténeti, kulturális, vallási vonatkozása is.

Az első magyar forint esetében arany forintról beszélünk, melyről a legelső feljegyzéseket, dokumentumot 1326-ból találták meg a történelemtudósok, régészek. Ekként, nem kis pátosszal hangunkban megállapíthatjuk, hogy a magyar fizetőeszköz – a történelem viharainak is köszönhetően kisebb-nagyobb szünetekkel – bizony majd 700 éves. (Bizonyára véletlen, hogy miközben e sorok írója ezt a cikket írta, jelzett a telefonja, hogy a munkáltatójától megérkezett bére utalása, így aztán a tollforgató részéről is megállapítást nyert: az arany forinttól a digitális forintig tartó út tehát nemcsak a kiemelt társadalmi történéseket jelzi, de a társadalomban élő egyén mindennapjainak is meghatározó része.)

A Forint 75 című könyv további fejezetei többek között olvashatunk a középkori magyar forintról, a rajnai forintról, az ezüstforintról, illetve az első forint címletű bankjegyekről, a szabadságharc forintjáról, az Osztrák-Magyar Monarchia-féle forintról, továbbá az Magyar Nemzeti Bank rövid történetéről is. A kötet második részében inkább „szakmáznak” a szerkesztők, s ekként adják közre egyebek mellett a különféle magyar forgalmi érmék és bankók történetét, külső és pénzügyi vonatkozásainak leírását, magyarázatát. Külön fejezetet kapnak az érme- és bankjegytervező művészek, a leghosszabb ideig forgalomban lévő forint bankjegyek, de ezen tájon olvashatunk a hamisításokról, az emlékbankjegyekről, emlékérmékről, sőt, a forinttal kapcsolatos szlengszótárról, majd végül a digitális pénzről, digitális forintról is. S miközben egyre többször merül fel a forint végét jelentő, euro-ra való áttérés esélye, lehetősége, igénye, idézzük Matolcsy György, az MNB elnöke kötethez írt előszavának egy 2021-ben keltezett, kifejezetten optimista részletét: „A forint velünk együtt élte meg a függetlenséget is. A magyar fizetőeszköz ismét betöltheti történelmi szerepét. Magyarország, a magyar gazdaság az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedét tudhatja maga mögött és ha a közel egy éve velünk élő járványhelyzet változást felgyorsító lehetőségeit jól használjuk ki, újra megnyerhetünk egy évtizedet, és a magyar forint megint egy folyamatosan gyarapodó ország és büszke nemzet erős fizetőeszköze lehet.”

Kép forrása

Válságok, felívelések története, háttere és a gazdasági siker receptje

Ugyancsak az MNB adta ki a Trianon 100 – Tízszer tíz évszámokban – Magyarország elmúlt száz évének gazdaságtörténete című könyvet. Miként a centenáriumon kormányzati szintről is elhangzott: Trianon 100. évfordulóján immár ne a fájdalmas múlt, a veszteség, hanem az összefogáson alapuló előre tekintés legyen a meghatározó, úgy ebben a táblázatokkal, grafikonokkal, statisztikai ábrákkal tűzdelt könyvben is egy részben derűlátó összegzésről is, fejlődésről is olvashatunk. Az MNB többek között így kínálja a kötetet: „Jelen kiadványunk célja, hogy egy rövid gazdaságtörténeti utazáson keresztül bemutassa a magyar gazdaság elmúlt 100 évének sorsfordító pillanatait. Világunk a járvány és a 21. századot meghatározó új megatrendek következtében jelentősen átalakul. A múltbeli tapasztalatok ismerete, kiegészülve korunk innovációival, a legnehezebb pillanatokban is használható iránytűt jelentenek, amit helyesen alkalmazva akár viszontagságos időkben is folytathatjuk gazdasági felzárkózásunkat, melyre még nem volt példa gazdaságtörténetünkben.”

A kiadvány a szerkesztők és a kiadó szándéka szerint elsőként 100 évnyi magyar gazdaságtörténetet tár az olvasóközönség elé, melynek végén egy évtizednyi fenntartható felzárkózásról ad számot. A fejezetek sorrendjében pedig olvashatunk a csonka ország éledő gazdaságáról az 1920-as évekből, a két világháború közötti világválságról és a stabilizációról, a világháború okozta helyzetről és az újjáépítésről, a magángazdaság felszámolásáról, az 1950-es évek traumatikus időszakáról, benne a forradalommal. A könyvben ugyancsak fejezetet kapott a gulyáskommunizmus leírása, a 70-es évek olajár sokkjának sztorija, az 1968-as elmaradt gazdasági áttörés elmaradása és a hanyatlást jelentő 80-as évek. A könyv végül a szabadságot jelentő 90-es évek történetével, az ezredfordulóra éllovasból sereghajtóvá vált helyzettel és az egyensúly, növekedés évitizedével foglalkozik. Az előszóban így fogalmaznak egy ponton: „Mit taníthat e téren az elmúlt száz év gazdaságtörténete? Nagyon is sokat! A sejtett válaszokat sokszor történelmünk lapjain találjuk meg. (…) Energiáink közül a versenyre való készség az, ami az elmúlt száz évben a sport, a gasztronómia, a művészetek vagy épp a tudományok területén elért kivételes magyar sikerek hátterében állt. Vannak értékeink, amikre a gazdaság területén is építenünk kell és mint azt könyvünk elemzései mutatják, voltak visszatérő hibáink, amelyeket mindenképpen el kell kerülnünk. Ez lehet a siker új receptje.”

Kép forrása

A pénz lelke kontra az ember lelke

Az, hogy Morgan Housel A pénz pszichológiája című, 53 nyelvre lefordított, s így világszerte több, mint hárommillió eladott példány eredményével dicsekedhet, máris jelzi a szerző kötete címének lényegét. Nekem azért csak az a kedvencem, amikor olyasmi címeken adnak ki könyveket, hogy „Hogyan legyünk gyorsan, könnyen gazdagok?”, majd ezt a portékát számos naiv léleknek eladva már meg is van a válasz, ugye. Housel azért ennél mélyebbre megy, és pszichológiai folyamatokat elemezve mutat ránk, pénzhajhász emberekre. A könyvben leírtakra tényleg érdemes hallgatni, már ha hihetünk annak az információnak, miszerint az A pénz pszichológiája szerzőjét 2022-ben a MarketWatch a piacok 50 legbefolyásosabb embere közé sorolta. A kiadói ajánlóban így fogalmaznak Morgan Housel munkája kapcsán: „Az, hogy mennyire bánsz jól a pénzzel, nem szükségszerűen azon múlik, amit tudsz. Sokkal inkább azon, hogyan viselkedsz. A helyes viselkedés pedig - még az igazán okos embereknek is - nehezen tanítható. A pénzre - így a befektetésre, a személyes pénzügyekre és az üzleti döntésekre - általában matematikai alapú területként gondolunk, és ekként tanítjuk. Olyan területként, ahol az adatok és a képletek egyértelműen megmondják, mit kell tenni. Ám a valóságban az emberek nem Excel-táblában hozzák meg pénzügyi döntéseiket, hanem a családi asztalnál vagy üzleti tárgyalásokon, ahol személyes történetük, egyedi világnézetük, egójuk, büszkeségük és fura ösztönzők keverednek egymással.” Akinek még ekkor is maradta a fejében némi kérdőjel, annak ott áll az is az ajánlóban, hogy a pénzügyi siker nem egzakt tudomány, s ennek megfelelően vélhetően inkább, ha ez nem túlzás, rapszodikus eseményhorizont. A szerző mégsem nehézkes szakmázó ízű olvasmánnyal traktálja olvasóit e könyvében, hanem tanulságos, frappáns történetekkel, kisebb sztorikkal érzékelteti a pénzhez való emberi viszonyokat. Az egyik kiemelt mottó ezekben sok más mellet az, hogy „a pénz technikai oldalánál fontosabb az emberi tényező.” Mohóság, boldogság mentén jutunk előre a sztorik révén arra a végkövetkeztetésre, hogy pénz nélkül nem lehet (meg)élni, illetve hiába van sok pénzünk vagy kevés, az azzal való viszonyunk mindkét állapotban egyformán sokat elárul emberi legbensőnk lényegéről.