Megunhatatlan, mindenéves nyári téma a Balaton. Hiába írták már meg ezerszer különféle írók, tudósítók, szakírók, tudósok, a tó, valamint északi és déli partjának világa újra és újra rabul ejti az írástudókat és az olvasókat egyaránt. (A Balaton egy jó befektetés ekként is.) Mostani ajánlónkban romantikus irodalom, kutatásösszegzés és helytörténet pörgeti fel bennünk a vágyat, hogy 2023-ban is csobbanjunk egyet két lángos, egy palacsinta, pár kolbász vagy sült hekk és egynehány söröcske között a Balcsiban, hogy aztán a füves fövenyen elheverve olvassunk is a napon.

kép forrása

Száműzetés a balatoni paradicsomba

Nem tudom, ki hogyan van vele, de ha engem Balatonfüredre száműzne, mint újságírót a szerkesztőség, akkor nem bánkódnék egy percig sem. Hadd tegyem hozzá, hogy családunkon belül évek óta tartó vita, hogy melyik település a Balaton fővárosa, s a verbális perpatvar egyik tárgya a hivatalosan Balaton fővárosa címet kapott Keszthely, a másik az általam oly sokra tartott, nagymúltú, nagyvilági Balatonfüred. A kontra úgy tűnik sokáig fog tartani, de Tóth Gábor Ákos Balatoni futár című romantikus regénye mégis csak Füreden játszódik, ráadásul a 19. század végén, így teljes szívből merem ajánlani ezt a kötetet az északi parti település rajongóinak is. A történet kiindulópontja tehát egy száműzetésbe indulás, a főhős rakoncátlan fiatal zsurnaliszta, akit főnökei arra kárhoztatnak, hogy egy ideig a Balaton legszebb kikötővárosában éljen, s onnan tudósítson, ha van éppen mit. A kiadói ajánlóban ugyanakkor tovább színezik az alapszituációt, amikor így írnak az ifjú újságíró balatoni kalandjainak kezdetéről: „Az országos történésektől mentes kis település lakói, de a fővárosi zaj elől idemenekülő nyaralóvendégek is csak egy különc, fura szerzetet látnak benne... Ám vannak, akik mégis kíváncsiak az ő belső világára: a Jókai villát felépítő mester, a füredi társaságot elkápráztató szakácsnő, a szeretetotthont igazgató "svájci" fantaszta, az egyik első hazai női fotós, az egyik utolsó bakonyi betyár, és nem utolsósorban Eötvös Károly, a Balatoni utazás című könyv szerzője...” Látható, hogy hősünk egy nem éppen mindennapi társaságba keveredik, melynél mindig történik valami különleges. De hogy a históriába az elképzelhetetlenül pikáns szerelmi szál is benne legyen az író behozza Jókai Mórt, kinek titkos levelezéséhez hozzájut a Balatoni futár nevű helyi lap főszerkesztője, aki megdöbbenve veszi tudomásul, hogy a házas Jókai bizony a tizennyolc éves gyámleányával folytatott titkos kommunikációt. A korrajz utánérzéssel teli, romantikus regényben a balatoni világ megejtő hangulata az alap, de a 19. század végi, a milleniumra készülő Magyarország és a korabeli sajtós, irodalomtörténeti oknyomozás világa is felsejlik.

kép forrása

Kutatásösszegzés a Balaton-felvidékről

A fentivel ellentétben, nem a fikció és a romantika, hanem a dokumentarista valóság jegyében készült el A Balaton-felvidék jövőképe című tanulmánykötet. A tavaly kiadott kutatásösszegzés a Kortárs Építészeti Központ projektjeként megvalósuló TÁJTÉKA nagyobb program részeként került az olvasók elé. A kiadvánnyal két cél kíván teljesülni: egyrészt egy problémafeltáró, másrészt egy tanulságokat levonó dokumentációs anyag elkészülte, ugyanakkor a fentiek mellé a megoldásokra mutató gyakorlati tevékenységekről is szó esik a kötetben. A kiadói ajánlóban pedig összegzik a könyvben felvetett és feldolgozott témákat: „A Balaton környékének túlépítése és az erre adott helyi megoldások, a tömegturizmus és a turistaszezon okozta problémák, helyi termelők dilemmái (úgymint a biotermesztés vagy a fenntarthatóság), a fenntartható turizmus lehetőségei, illetve a helyi közösségek kezdeményezései, konfliktusai és az innovátorok szerepe a közösségfejlesztésben.” A fentiek ellenére nem egy vaskos, „gyomrot megülő” nehéz olvasmányról van szó, hanem ugyan sűrűn, de mégis ezúttal valahol mégis csak vázlatosan kialakított balaton-felvidéki kép, keresztmetszet. A 153 oldalas kötetet a TÁJTÉKA programban workshopok, nyilvános civil fórumok, kerekasztal beszélgetések és más közösségi balatoni programok részeként is felhasználhatják, akiknek szívügye a tó északi területe természeti és épített értékeinek megmaradása, fejlesztése. A kiadó tavaly már jelezte, hogy ez a kötet egy háromrészes sorozat első darabja, a folytatásban ugyancsak a TÁJTÉKA kutatásainak összegzése lesz a téma.

kép forrása

A déli-part fővárosa: Siófok

És ha északi part, akkor legyen déli part is a könyvajánlóban! A „balatoni főváros vitába” pedig teljes nyugalommal bevihetjük a déli part fővárosának mondható Siófokot, ami tulajdonképpen a balatoni üdülőkultúra indulásától fogva domináns helyet foglal el a tó mentén lévő települések rangsorában. Bognár Zoltán tavaly jelentette meg Siófok – XX. századi történetek című kötetét. A történész szerző egy vaskos kiadvánnyal tiszteleg – vélhetően kedvenc – balatoni városa múltja előtt, melyben a többek által páratlannak titulált írásos anyag mellé rendkívül gazdag képanyagot mellékelt, ezzel egy kicsit körökkel ráverve a ma divatos balatoni retro-kiadványokra. Bognár több aspektusból meséli el Siófok 20. századi históriáját, így egyfelől a történelem lapjaira illesztve, másfelől kultúrtörténeti, továbbá földrajzi, építészeti vonatkozások alapján is terjeszti az ismeretet. A közel 700 oldalas könyvben korabeli tudósítások és a legfrissebb kutatások alapján rajzolja meg a település helytörténetének képét. A kiadói ajánló írója is ezt a színes körkép kínálatot emeli ki, amikor így fogalmaz: „Szeretné tudni hogyan vált pezsgő fürdőhellyé egy kicsiny község és kik alapozták meg hírnevét? Hogy mi szél fújta Horthy Miklóst Siófokra? Szálljon fel egy hajóra, de indulás előtt sétáljon körbe egy időutazás keretében a siófoki kikötőben. Este üljön be a siófoki színház épületébe és élvezze a zajos sikerű előadások hangulatát. Fedezze fel a könnyűzene nyári központját. Tudja meg hogyan került egy országos szabotázsper vádlottjai közé a Siófokon dolgozó kőolajipari főmérnök 1956 után. Élje át a rendszerváltás sodró hangulatát!”