„Földünk 4,5 milliárd éves története során minden korban más és más állatok voltak képesek tökéletesen alkalmazkodni a körülményekhez. A devon időszak (419-359 millió évvel ezelőtt) például a »halak kora« volt, míg a mezozoikum (252-66 millió évvel ezelőtt) a »dinoszauruszok kora«. A köztudatban úgy él, hogy jelenleg az »emlősök korát« éljük, valójában azonban az elmúlt 400 millió évben egy bámulatra méltó állatcsoport népesítette be legnagyobb számban a Földet: a rovarok” – így kezdődik a Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent, gyönyörű kivitelezésű, elképesztő mennyiségű új információt igen szórakoztató, a gyermekolvasók által is kedvelhető módon megírt könyv, Dr. Nick Crumpton Minden, amit a miniszörnyekről tudtál, hamis címmel. (A már-már művészi illusztrációkat Gavin Scott készítette.)

Kép forrása

Csodálatos rovarvilág

Az bizonyos, hogy ilyen mélységű és mennyiségű tudással a rovarokról én még nem találkoztam – bevallom, nem a szívem csücske a rovarvilág, talán a méhek és a tücsökciripelés, esetleg a kabócák kivételével, így nem is gondoltam, hogy néhány, a középiskolából megmaradt általánosságon túl ennyi érdekes új információt nyújthat ez a könyv (kicsit ijesztő különben, hogy a kiadó 9+-osoknak szánja, és volt olyan bekezdés, amit kétszer is el kellett olvasnom, mire minden információt feldolgoztam belőle, elképesztő a mai gyerekek szellemi kapacitása ezek szerint. (A könyvön a remek műfordítói munkát végző fordítón kívül szaklektor is dolgozott, ez sem sok ifjúságnak szánt ismeretterjesztő könyvről mondható el!)

A könyvhöz névmutató és szószedet is tartozik, tényleg egészen tudományos jelleget kölcsönözve neki.

Kép forrása

Tudományos igénnyel

A könyv számos érdeme – tudományos pontosság, biodiverzitás bemutatása, fesztelen hangnem, mégis igényes nyelvezet, és hát főleg számos tévhit eloszlatása – közül talán a legfontosabb az, hogy képes megmutatni a rovarvilág lenyűgöző méreteihez és mennyiségéhez illeszkedő csodáját (hiszen ne feledjük: „A Földön az összes felfedezett és tudományosan leírt állatfaj kétharmada rovar”, illetve: „Egyetlen emberre több mint 200 millió rovar jut a Földön”, valamint: „…ha elképzelsz valamilyen rovart, nagy valószínűséggel előfordul a természetben valami hasonló”) , eloszlatja az ember viszolygását, bemutatja hasznosságukat, szépségüket, különlegességüket, és valósággal megszeretteti ezeket a lényeket minden olvasóval. A rovarok jelentősége, haszna felbecsülhetetlen, és még napjainkban is folyton fedeznek fel új fajokat, így szükség van érdeklődő kis természettudósokra a jövőben is.

Kép forrása

Rovarhaszon

Még arról is szinte meg tud győzni, hogy együnk rovart: „A fenntarthatóan tenyésztett rovarok fogyasztása a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel környezetbarát módjának tekinthető. A hagyományos állattartáshoz képest nincs szükség hatalmas legelőkre, sok itatóvízre, és a tenyésztés közben alig termelődnek üvegházhatású gázok. Egy tücsökhamburgernek ugyanakkora a fehérje- és kálciumtartalma, mint egy marhaburgeré, ráadásul sokkal kisebb zsírtartalommal.” Vagy – aki szereti a csokit – óvja féltő gonddal a törpeszúnyogokat: „A törpeszúnyogok közé tartozó Forcipomyia nemzetségnek köszönhetjük a kakaó beporzását, így végeredményben azt is, hogy csokit ehetünk.”

És hogy mi a haszna a rovaroknak? Egyebek mellett ez: „Természetes körülmények között a rovaroknak óriási jelentőségük van. Táplálékul szolgálnak más állatfajoknak, hatalmas tömegű növényi biomasszát tartanak körforgásban, fellazítják a talajt a növények számára, feldolgozzák az ürüléket, és lebontják a tetemeket, tehát nagyban hozzájárulnak a Föld tisztán tartásához.”

A legjobb szívvel ajánlom mindazoknak, akik félnek, viszolyognak vagy egyszerűen csak nem törődnek a rovarokkal. Ja, és nyugi van, mert alvás közben nem mászik a szánkba semmiféle pók. Hogy miért? Olvassák el a könyvet, és megtudják.

Dr. Nick Crumpton: Minden, amit a miniszörnyekről tudtál, hamis. Illusztráció: Gavin Scott. Fordította: Barreto Sára. Szaklektor: Dr. Szita Éva. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2023.