Carmen Maria Machado könyvével kapcsolatban a cím, a borító és a fülszöveg egyes részletei („A női test és más összetevők Carmen Maria Machado irodalmi diadalmenete, mely során látványosan lerombolja az önkényesen felhúzott falakat a pszichológiai realizmus és a disztópia, a komédia és a horror, a fantasy és a fabulizmus között (…) Ezek a hol földhözragadt, hol a világunktól elszakadt, csábító és szexi, ugyanakkor bizarr és maró, humoros és halálosan komoly történetek minden oldalukról megmutatják a nőket. A kötet novelláinál eredetibb hangvételű, izgalmasabb és felkavaróbb történetekkel rég találkozhatott az olvasó”) nyomán és alapján valami egészen felforgató és egetrengető élményre számíthat az olvasó – és bár éppenséggel olyan nagyot nem csalódik, azért ez a három dolog többet ígér, mint amit a könyv végül beteljesíteni képes.

Kép forrása

Merész vállalkozás

Először is az a gond, hogy a magyar piacon alig van keletje a novellának (talán a vers áll még ennél is cefetebbül, de ez más téma volna) – pláne, ha idegen nyelvről fordítják. Bukowski, Carver és Marquez novelláin kívül (oké, metaforikus a névsorolás, biztos mindenki tud még hármat – de többet nem!) nem is igen van értékelhető recepciója a külföldről beérkező novelláknak, a kiadók inkább bátran a kisebb kockázatot jelentő regényeket fordíttatják, azzal nem lehet nagyon mellényúlni, még a vérzivataros időkben sem.

Másodszor pedig maga a könyv a gond: a szerző rendkívül mértékben komolyan veszi magát, és következetesen végigviszi a legmeghökkentőbb ötleteit is, remek szövegeket ír belőlük. De az egészséges önreflexió hiánya elég hamar (a könyv felénél, ez tkp. a negyedik szöveg, és egyben a kötet legterjedelmesebb írása, 66 oldal!) elvezet oda, hogy Különleges ügyosztály: Esküdt ellenségek 272-szer címmel egy sorozatfilmszerűség epizódjainak a tartalmi ismertetését/kivonatolását olvashatjuk, ami meglehet, nagyon erős irodalmi igénnyel íródott, és sok remekül sikerült szöveghely is szerepel benne, de így olvasva egy szkript tartalmi kivonatát bizony eléggé sovány élmény, ráadásul a sok metaforikus fordulat a megfilmesíthetőség elképzelését sem igazán segíti.

És hiába tér vissza ezek után a novellák sora a feszes, jó, izgalmas, néha kellemesen borzongató, máskor a kissé elcsépelt elképzelt és megélt valóságokkal operáló témákhoz és remekül megírt, valóban irodalmi szövegekhez, az az élmény, amit az első három szöveg olvasása képvisel és nyújt, már nem tér vissza.

Kép forrása

Remek sztorik

Pedig ott remek sztorik vannak: kiemelném az elsőt, amelyben egy feleség soha nem engedi meg a férjének, hogy az állandóan a nyakában hordott zöld szalagot levegye – pompás mágikus realista novella, olyan nyitott véggel, hogy az ember megnyalja mind a tíz ujját. Ráadásul ebben a szövegben még egy remek kis játék elfér: a szerző folyamatosan zárójelbe helyezett instrukciókat ad az olvasónak/előadónak/saját magának arra az esetre, ha ezt a szöveget valahol nyilvánosan felolvasná; ez pedig újabb értelmezési/önértelmezési rétegekkel bővíti az amúgy is szélesre nyitott lehetőségeket. (Hiszen például abban, hogy az a bizonyos szalag micsoda, illetve minek a szimbóluma, az utolsó sorok után sem lehetünk egészen biztosak, és kívánhat-e olvasó többet? Aligha.)

Kép forrása

Igényes szövegek

És valóban elképesztően irodalmi szövegek is vannak benne – most kicsit cáfolom fenti önmagam, hiszen éppen az ott kifogásolt Különleges ügyosztály című szöveg egyik kis „epizódját” idézem: „Részvények és kötvények: Amikor Stabler elfordul, Benson kiemeli a zacskónyi rohadt zöldséget a csomagtartóból. A szemetesbe hajítja, súlyosan, nedvesen puffan. Úgy hasad fel a zacskó, mint a hulla, ami napokig ázott a Hudsonben.” Vagy íme egy tömény és szenvtelen értekezés az osztrigáról: „Csupa egészséges dolog elegye: tengervíz, izom és csont. Agy nélküli fehérjék. Nem éreznek fájdalmat, nincsenek igazolható gondolataik. Kalóriaszegény étel. Az élvezet nélküli élvezet. Kérsz egyet?”

Mindent összevetve: érdekes, különleges és szokatlan novellákat írt Carmen Maria Machado A női test és más összetevők című kötetébe(n) – a fantázia, a következetes és szigorú szerzői attitűd gyümölcsei nyilvánvalóak. Így még a helyenként az olvasót megtorpantó részletek mellett is elsőrangú olvasmánynak nevezhetjük, amit jó szívvel ajánlunk mindenkinek.

Carmen Maia Machado: A női test és más összetevők. Fordította: Ács Eleonóra, Ballai Mária, Bosnyák Edit, Farkas Veornika, Molnár Berta Eleonóra, Nagy Mónika, Orosz Anna, Török Krisztina. Agave Kiadó, Budapest, 2021.