Útmutató apokalipszishez

Májusban jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában Lukáš Palán Útmutató apokalipszishez című könyve. A kötet a konfliktusokról szól: város és falu között, a világtapasztalat és a zárt közösség korlátai között, a fiatal és az idős generáció, a pragmatikus gondolkodás és az érzelmi élmény között, a boldog tudatlanságban és az árnyékban való élet között. Valamint arról is, hogy ennyi konfliktus és feszültség milyen mélyen érinti az embert.

Kép forása

Palán útja az apokalipszisig

Lukáš Palán (1984) Znojmóból, Csehországból származik, élete egy részét Dublinban és Portóban töltötte, ahol könyvesboltot működtetett. Ex-könyvkereskedő, ex zenei újságíró, jelenleg a Károly Egyetemen dolgozik. Két verseskötete jelent meg, ezt követte 2020-ban első prózai műve, a Nulový součet (Nullszaldó). Prózai nyelvezete szándékosan nyers, tele fekete humorral, szimbólumrendszere sötét. Útmutató apokalipszishez (Surový tvar) című regényének stílusa a hétköznapi nyelvet dolgozza fel irodalmi igénnyel, mely a cseh prózában Hrabalon és Hašeken keresztül a naturalista regények világához vezet. Története egy falusi közösség mikrovilágának dinamikáján és a nagyvilág betörésétől való félelmein keresztül világít rá kínosan aktuális problémáinkra.

Kép forrása

Faluregény és az antiutópia

Lukáš Palán második regényében a naturalizmus, a „faluregény” és az antiutópia elemei keverednek. Ismeretlen katasztrófa zajlik egy hagyományos cseh kisfalu hátterében, ami idővel megmételyezi a falu közösségét is.

A regény két részre oszlik. Az első látszólag egymáshoz nem kapcsolódó események és a narrátor gondolatmeneteinek sokszínű folyamatát ragadja meg. Sokkal naturalisztikusabb, nyelvileg nyersebb is, mint a második rész. A második rész az elsőhöz képest lineáris és szigorú. Bár még mindig találkozunk a falu világára jellemző életképekkel, a narrátor egy domináns történetszálat követ.

A sokszor banális események sorozatából áll össze a falu világa. Egy olyan zárt közösségben járunk, ahonnan szinte senki nem menekülhet. Az olvasó számos rossz modorú fiatallal találkozik, akik unalmukban légpuskával autókra lövöldöznek, kecskéket lopnak, és bicikliznek a falu főterén. A helyi iskola rég bezárt, az egész közösség működése az idősebb generáció gondolkodásmódjára, életvitelére épül. Csak két életpálya-modell áll a lakosság előtt: vagy a földeken, vagy a gumigyárban lehet dolgozni. Az egyetlen ember, aki elhagyta ezt a közösséget, és bizonyos értelemben továbblépett, Egon.

Bár Egon csak rövid időre jelenik meg, kétségtelenül ő a könyv egyik legfontosabb szereplője. Az első fejezet az Egonra várva címet viseli, ami nem véletlenül hajaz Beckett drámájára. A csavargó és kozmopolita Egon évente egyszer visszatér a faluba, és orchideát, édességet, fűszereket hoz. Ahogy Beckett színdarabjában Vladimir és Estragon várja Godot-t abban a reményben, hogy egy szebb holnap vár rájuk, Egont egy csapat reményteli fiatal várja a faluban. Abban bíznak, hogy ha Egon mindent elmesél a kinti világról, akkor ők is eljuthatnak valahova távolabb, mint a legközelebbi város, ahol néhányan jártak már, de senkinek nem tetszett.

Kép forrása

Úttalan útmutató

Ősszel Egon végre megérkezik a faluba, hogy aztán a kocsma előtti táblára akassza fel magát. Az ő halálával kezdődik „valójában” az egész könyv cselekménye. A fiataloknak búcsúlevelet hagy, egy Útmutatót, ahogy később nevezik. A levélből megtudnak valamiféle közelgő katasztrófát, amely szembehelyezi őket az idősebb generációval – csak az egyik vagy a másik maradhat életben. Bár a narrátor korábban mindent a legapróbb részletekig elmesélt a falu életéről, az olvasó semmit sem tud meg az Útmutató tényleges tartalmáról; csupán következtetéseket vonhatunk le a szereplők cselekedeteiből.

Hála Egonnak, a figyelmeztetéseinek, és amit tanított nekik, a fiatalok előnybe kerülnek, és lépéseket tesznek az ellenfél kiiktatására. Elhatározzák, hogy lerombolják a gátat, hogy elárasszák a falut, majd lelövik a túlélőket. Szörnyű mészárlás veszi kezdetét.

És akkor ehhez a hátborzongató végkifejlethez két meglepő tényt tegyünk hozzá: Egyfelől azt, hogy a kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta, illetve azt, hogy a szerző jelenleg a regény folytatásán dolgozik.