„A „cigányság szent ünnepének” nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő Roma Kultúra Napját. A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.” Ez olvasható a Jeles Napok internetes oldalon, s tegyük hozzá a Roma Világnap április 8-án erősít rá a cigányság fenti ünnepére. Mostani ajánlónkban három könyvet kínálunk olvasóinknak az említett kiemelt napok kapcsán.

Kép forrása

Aki a cigány folklórt a postmodern kultúrába szőte át

2019-ben a Summa Artium Alapítvány támogatásával jelent meg Bari Károly Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, folklórkutató, grafikus életművét felvonultató könyve. A mozdulatlanság örökbefogadása című kiadvány az eddig legteljesebb, 1966-tól 2018-ig tartó időszakának Bari-antológiája, melyben – ahogy ő maga jellemzi – „ebben a kötetben minden versem, prózai írásom és képzőművészeti alkotásom megtalálható…”. A művész 1952-ben, egy borsodi kis hegyi faluban, hétgyermekes cigánycsaládban született. Bari Károly életműve ezzel a könyvvel tetőzött be, s üzeni mindenkinek, de főleg a magyaroknak és a magyarországi cigányoknak, hogy a szegénységből az egyéniség és a szorgalom együttesével egyetemi szintre juttathatja a roma embert is. Alakja nemcsak azért kiemelkedő, mert tehetségét mindvégig kamatoztató és sosem elpazarló módon adta élete és mások élete megjobbítására, és nem is csupán azért, mert a 70-es években, forradalmi témájú versei miatt börtönbe zárta a Kádár-rendszer szigora, hanem, mert lírai és képzőművészeti munkásságának magas értéke okán az az egyetemes kultúra jogos részévé tette. A vaskos kötet egy vaskos, tartalmas, gazdag alkotói élet lenyomata, melyben a lírai és prózai írásokban, valamint különböző újságokba, folyóiratokba készült cikkekben, interjúkban nemcsak a cigányság 20. századi társadalomtudományi és szociografikus története, de teljes magyar társadalom egyfajta keresztmetszete is benne van. Bari képzőművészeti tevékenysége, a kötet méltóságához és ünnepélyességéhez illőn szépen kivitelezett reprodukciókban jelenik meg, s mutatja be azt a színes, misztikus és néprajzi szempontból is minden elemében visszatükröződő világot, melyből nagyban ismerhető meg a magyar-, illetve a világ cigányságának kultúrája, hitvilága, folklórja.

Kép forrása

Roma költővel a diszkrimináció ellen

Különleges kiadvánnyal lépett elő 2010-ben a Tűzraktér kulturális központ, tartalmát és külsejét tekintve is az akkor időszak egyik legszínesebb fővárosi művelődési háza. A Művészettel a diszkrimináció ellen című kötet megálmodói arra vállalkoztak, hogy „profi és amatőr” költők verseit fűzik egybe, mégpedig a több, mint két tucat szerző dalait eredeti nyelven és az angol-, illetve magyar nyelvű fordításokat a tüköroldalra illesztve. A szerzők között Choli Daróczi József, a magyar cigányság kiemelt költője mellett Tandori Dezső, Baranyi Ferenc, Kovács József Hontalan és e sorok írója, Pöltl Oxi Zoltán is szerepel egy-egy versével. A tizenhárom magyar költő mellett többek között ciprusi, egyiptomi, francia, görög, indiai, kubai, lengyel, nigériai és spanyol lírikus is helyet kapott. Choli Daróczi József az Elvitték a cigányokat című versében a roma holokauszt borzalmát idézi fel, s költeményében így fogalmaz: „A sok cigányt mind elvitték, / nagy árkokat ásni vitték. / A nagy árok lassan mélyül /víz bugyog fel a mélyérül. (…) Ha tudnák, hogy minek ásnak, / hogy maguknak, hogy nem másnak, / maguknak, a többieknek, / asszonyoknak, gyerekeknek.” A kötethez Teslár Ákos író fogalmazott meg utószót, melyben a diszkriminációról feltett kérdése után így folytatja: „Alapkérdés, hogy a modern, posztmodern időszakban (esetleg azután) a klasszikus társadalmi elkötelezettségű költészet, a közösségi költő szerepe mennyire legitim, vagy mennyire illuzórikus. (…) Van-e még helye az irodalomnak a társadalom ügyében, s van-e helye a társadalmi ügyeknek az irodalomban?”

Kép forrása

Mit írtak a magyar költők a cigányokról?

A Cigány kronológia, a Cigány irodalmi kislexikon, A beás irodalom és a Több nyelven egy hazában kötete mellett Hegedűs Sándor író, újságíró jegyzi a Cigányábrázolás a magyar költészetben című könyvet is. Ez utóbbi, ahogy a Konsept H Kiadó ajánlójában olvassuk: „Hét esztendős kutatómunka eredménye, amely 788 költőnk teljes munkásságát tekintette át. Közülük 309 esetében talált értékelhető – 755 verset érintő – cigány vonatkozást.” Ezeken túl a kivételes tanulmányban a 20. és 21. századi, azaz kortárs magyar cigány irodalom alkotói is megjelennek. A könyv szerzője egyrészt akként közelíti meg a borítón olvasható fő témát, hogy bemutatja, hogy műveiken keresztül a magyar költők hogyan látják a cigányságot, másrészt különböző témák szerint szortírozva mutatja be a magyar irodalomban található cigányábrázolásokat. Hegedűs a tanulmánykötetben az egyes történelmi, történeti korokra bontva is elemzi a cigányság irodalomban való megjelenését, ábrázolását. Erről így fogalmaznak a kiadói ajánlóban: „Ezeket a messze kígyózó asszociációkban hömpölygő fejezeteket olvasva érdekes kép rajzolódik ki, és a máig élő sok hiedelem és előítélet ellenére is elmondható, hogy költőink rendkívül rokonszenves türelemmel és beleérző képességgel foglaltak s foglalnak állást a hazai cigánysággal kapcsolatban.” A Kraxner Alajos-díjas, Vasvári Pál Emlékplakettel elismert, Kisebbségekért Díjjal és József nádor-díjjal kitüntetett szerző 1997-2008 között a Lungo Drom rovatvezetője, 1997-2006 között a Ferencvárosi Magazin rovatvezetője, 1998-tól pedig a Barátság újságírója, olvasószerkesztője volt.