A kötet címe, e döbbent rémületet rejtő kérdés, egy harctéri naplóból kiragadott idézet, melyet a keleti fronton 1942. június 9. és szeptember 11. között haditudósítóként szolgálatot teljesítő festőművész, Polóny Elemér vetett papírra.

A frontélményeket rögzítő, kézzel írott Napló adja a gerincét Sümegi György művészettörténész új könyvének, mely a II. világháborúban haditudósítóként szolgáló képzőművészek kis csoportjának állít emléket. Azoknak a festő-és szobrászművészeknek, akik rajzokon, festményeken és szobrokon keresztül „adtak arcot” a halál torkában arctalanná váló katonáknak és a szenvedésnek.

Kép forrása

Képek és szövegek

A 2022 nyarán született kiadvány közvetlen apropójául szolgált a tény, hogy a 2. számú magyar hadsereg Haditudósító osztályába besorozott képzőművészek éppen 80 éve indultak el a frontra. A tavaly megjelent kiadvány jelen aktualitását pedig egy közeljövőben nyíló kiállítás jelenti, mely a kötetben egybegyűjtött képanyagot tárja a nyilvánosság elé.  A tárlatnak a Miskolci Galéria ad otthont április 13 és június 4. között.

Az írásos és képi dokumentumok (művészeti alkotások, korabeli plakátok, újságok, fényképek) egy részét korábban részleteiben már láthatta a közönség, ám a „nagyobb rész” egybegyűjtése, rendszerezése és megmutatása mindezidáig váratott magára.

A könyvben az eredeti naplórészletek, visszaemlékezések, interjúk, valamint a gazdag képanyag mellett Sümegi György (egyebek mellett a haditudósító praxist, a tárgyalt képzőművészek pályaképét, műveik utóéletét bemutató) tanulmánya segíti az olvasót a tájékozódásban.

Életképszerű fotók rögzítik a katonák mindennapjait, ütközetekben, fölfegyverkezve és a pihenés ritka perceiben, de egyedülálló pillanatképek mesélnek a harctereken kívüli állapotokról is: elnéptelenedett utcákon kóborló emberektől és lerombolt emlékművektől kezdve a Haditudósító kiállításig vagy a frontra induló, bevagonírozott szerelvényekig.

A könyv nagy számban közöl reprókat: festmények, rajzok, a harctéren sebtében odavetett skiccek és szobrok képeit.

Kép forrása

„A harcok krónikása”

A haditudósítók feladata az otthon maradt civil lakosság tájékoztatása; harci eseményekről, háborús cselekményekről és szereplőkről szóló hírek szolgáltatása. Az általánosságban adekvátnak tűnő meghatározás ellenére a haditudósítói munka, – fejti ki Sümegi György – valójában koronként és háborúnként módosult. Különösen igaz ez a XX. század két nagy háborújára.

A legfontosabb különbség, írja a szerző, hogy az I. világháborúban civil, katonailag képzetlen, viszonylag kivételes helyzetben tevékenykedő újságírókat, írókat, képzőművészeket alkalmaztak a tudósítói feladatokra. Ezzel szemben a II. világháborúban a magyar hadsereg haditudósítói osztályába besorozott írók, újságírók, fotósok, filmesek és (az előző csoportokhoz képest a legkisebb számban lévő) képzőművészek már katonai kiképzésben részesített, fölfegyverzett (azaz szükség esetén bevethető) katonák voltak.

Így, miközben a technika minden eszközével, tollal, filmmel, fényképezőgéppel, rajzzal dolgoztak, „odatapadtak a harcoló csapatokhoz, hogy minden lépésüket megörökíthessék”.

Kép forrása

Haditudósítók

A képzőművészek, fotósok feladata ugyanakkor, a magyar katonai vezetés elvárásai alapján, nem merült ki a háborús események képi dokumentálásában. „Tárgyilagos közvetítés” helyett, nem kevesebbet várt a művészektől, minthogy alkotásaikkal propagálják a háborút, lelkesítsék a saját csapatokat és bomlasszák az ellenséget. Erre azonban, ahogy a kötetben szereplő képek láttatni engedik, egyetlen művész sem volt hajlandó.

A kötet hét magyar képzőművész, Ballagó Imre, Benyovszky István, Markos Lajos, Szalay Lajos, Pándy Lajos, Polóny Elemér festőművészek és Megyeri Barna szobrászművész háborúhoz, illetve szűkebb értelemben véve, haditudósítói szolgálatukhoz köthető tevékenységét tárgyalja.

A könyvben bemutatott alkotások mindegyike a szállóigévé lett Cicero-i mondás – Inter arma silent musae (Háborúban hallgatnak a Múzsák) – cáfolataként született. A szerző megállapítása szerint azért, hogy erkölcsi mintát mutassanak és példaként szolgáljanak nem csupán a („hírekkel ellátott”) kortársaknak, de valamennyi későbbi nemzedékeknek is.

Sümegi György: Tehát ez a háború? MMA Kiadó, 2022