Műemléki épületeink a magyar építőművészet kiemelt öröksége, ezért joggal gondoljuk, hogy annak védelme különösen fontos. Április 18. a Műemlékvédelem napja, melynek kapcsán két könyvet és egy kiemelt műemléki felújításról szóló speciális online riportot is ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Kép forrása

Az ősi korokba visszanyúló magyar ornamentika-történet

2022-ben adták ki újra Huszka József A magyar ornamentika nagykönyve című kötetet, melyben az 1854-ben született és 1934-ben elhunyt néprajzkutató és tanár életművét tekintheti meg az olvasó. Huszkát a magyar néprajz, formavilág és ornamentika legnagyobb értékmentőjének tartják, aki amellett, hogy a Műegyetem rajzi tanszékén tanított – mint a netlexikonban olvasható – „több évtizeden át foglalkozott a magyar ornamentikával, gyűjtötte a népi formakincseket, illetve rendkívül jelentős művészettörténeti kutatómunkát végzett, a Műemlékek Országos Bizottsága számára pedig számos templom-, falkép-, oltárfölmérést készített.” Magyar ornamentikával foglalkozó antológia-könyvét több is megelőzte, így a Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön, a Magyar díszítő styl vagy a Teremtsünk igazán magyar műipart címűek.

A Szkíta Kiadó így fogalmaz az életműkötetről: „A szerző 17 könyvét, oldalaiknak megmentését, restaurálását, több éves munkával sikerült összegyűjteni ebbe a monumentális kötetbe - így született meg ez a páratlan nemzeti folklór kincs, a Magyar Ornamentika Nagykönyve.” Emellett kinyilvánítják, hogy „Huszka József életműve a magyarság páratlanul gazdag szimbólumvilágáról szól, annak egyedi formáiról, népünk történelmének olyan évezredek óta letűnt időiről, amelyek magyarságkutatással kapcsolatban már említeni sem igen szokta a hivatalos tudomány.” A kifejezetten exkluzív kiadványban a fent említettek mellett megtalálható többek között az Ornamentikai adatok a magyarok őstörténetéhez, a Tárgyi ethnografiánk őstörténeti vonatkozásai, Az istenfa, a Honfoglaló őseink ornamentikája és A magyar turáni ornamentika története is.

Kép forrása

Egy műemlékvédelmi alapmű

Ha jól tippelem, Déry Attila Öt könyv a régi építészetről — Gyakorlati műemlékvédelem című összegző könyvsorozata szakmai körökben alapműnek számít. Az Ybl- és Reitter Ferenc-díjjal, majd 2009-ben Köztársasági érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett építész, vezető tervező a műemlékvédelem öt nagy témáját – Alapozások és szerkezeti anyagok, Falak, boltozatok, tagozatok, lépcsők, Faanyagú födémek, tetők, falak, Fémanyagú szerkezetek, valamint Festések, burkolatok, üvegek, gépészet címmel – fogalmazta kötetekbe. A szériáról a szerző egyebek között így vall: „E tanulmány típusszerkezeteket és típusmegoldásokat mutat be az őket jellemző korszak említésével. Természetesen léteznek korai és kései, valamint vegyes megoldások is. Az alaprajz, a szerkezetek, az anyagok ismerete elegendő kell, hogy legyen az építés korának felismerésére. Segít ebben még a forma is - de az nem a könyv tárgya.” Emellett arra is rámutat az előszóban, hogy az általa megfogalmazott „leírások az anyag bősége miatt tömörek, és legalább alapszintű építészeti ismereteket feltételeznek”, illetve hozzáteszi: „vegyi összetételek ismertetője ott bővebb, ahol feltételezhető az ismertetett anyagok mai elkészítése - vagy hasonlóval helyettesítése.”

Az 1979-ben diplomázott Déry Attila ezen könyvciklusán túl számos kötettel gazdagította a magyar építészet, műemlékvédelem tárházát. Első könyve 1991-ben jelent, ez Budapest eklektikus épületszobrászata címet viseli. Ezt követte több, mint tíz írásos munkája, melyek között szerepel a Magyar építészet 1867-1945, a Régi építészeti kifejezések gyűjteménye vagy a Pest építészeti topográfiája-sorozat.

Kép forrása

Riport az elmúlt évtizedek legnagyobb műemlékvédelmi felújítása

A 6238-as számú magyar műemlék, az elsőszámú magyar templom homlokzatán ezt olvashatjuk: „A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója”. Az ország legmagasabb egyházi épülete, Európa harmadik legnagyobb egyházi létesítménye, magassága 100 méter az altemplomtól a kupolacsúcson lévő kereszt tetejéig. Igen, nem mást jellemez mindez, mint az esztergomi bazilikát. A további kolosszális méretekkel bíró főszékesegyház külső és belső, teljes rekonstrukciója 2020-ban indult, és jelenleg kívül és belül is tart. A műemlékvédelmi felújítás több mozzanatát eddig is hatalmas érdeklődéssel kísérték, s nemcsak a műemlékvédelmi- vagy építész- és egyházépítészeti szakma, de a laikus közönség részéről is. Ennek oka a hatalmas épületen végzett látványos és lélegzetelállító munkafázisokban rejlik, köztük a több, mint hatvan méter magasságban álló harangtorony kupolájának leemelése, a 100 méteres magasságban lévő óriási kupola lemezborításának teljes cseréje, illetve a csúcskereszt levétele és visszahelyezése, vagy a kupolánál talált második világháborús bomba kiemelése. (Érdekes adalék, hogy a zöld színűre oxidálódott, lecserélt kupolaborítást adó rézlemezekből falra helyezhető kereszteket készíttettek, mely relikvia egyszerre lehet exkluzív szuvenír és kegytárgy is).

A beruházásról az Építészfórum nevű honlapon jelentek meg eddig is különféle fázisban kimerítő riportok, tavaly februárban azonban egy mind szövegében, mind pedig fotóiban is lenyűgöző és tartalmas anyagot lehet megtekinteni, melyet bátran ajánlunk a műemlékvédelem, az egyházépítészet, illetve a legnagyobb magyar templom felújítása iránt érdeklődőknek. A kivételes látványorgiát adó fotókkal illusztrált riportot IDE kattintva lehet megnézni.