Ha valaki úgy érzi, hogy nem lobog szívében eléggé a pártos honfivér, az csak merüljön el – akár egy-egy könyv segítségével – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei részleteiben. Amennyiben a legszebb és legdrámaibb jeleneteknél a szokásosnál nagyobbat dobban az a szív, akkor az illető magyar megnyugodhat, helyén van benne minden, mi jó. E szellemben ajánlunk három kötetet, melyek a forradalomról és a szabadságharcról mesélnek, mégpedig minden esetben tudományos igényességgel.

Kép forrása

Szeszélyes és szélsőséges volt Petőfi?

2023-ban a korábbi éveknél is nagyobb figyelem irányul március 15.-re, hiszen idén ünnepeljük a költő születésének bicentenáriumát. Ezért is fordítsuk figyelmünket a Petőfi Sándorról szóló több friss kiadványra, köztük Berényi Anna Petőfi – Petőfi Sándor regényes életrajza című munkájára. A szerző saját honlapján ad kimerítő tájékoztatást az 1948-as forradalom központi alakjának életéről, illetve az általa leírt regény forrásairól, háttéranyagairól. Úgy vélem, hogy Berényi Anna tudta, hogy akármilyen népszerű is a „Petőfi-téma”, óvatosan kell vele bánni, mert például hasonlóan a Szent Korona-témához, a lánglelkű költőnél is igen sok a történetvita, ezért így fogalmaz: „Petőfi Sándor életét régóta és sokan kutatták, kutatják, kiváló munkák sorakoznak ebben a témakörben. A regényíró a forrásbőség zavarával küzd. Ellentétben korábbi hőseimmel, Petőfiről tulajdonképpen túl sokat tudunk, alig vannak olyan szakaszok és szereplők az életében, melyeket a homály fed. A sok érdekfeszítő tény azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy elcsábítanak, és a regény elkalandozik, felhígul, veszít feszességéből. Épp ezért döntöttem úgy, hogy a rengeteg nagyszerű irodalomtörténeti munkából kiválasztottam alapvetően kettőt, és azokból dolgoztam.”

Fentiek fényében bizonyosak lehetünk, hogy az író a lehető legalaposabban járt el, amikor kikutatta a költő életeseményeit és azok körülményeit, valamint az ahhoz kapcsolódó információkat. A szerző azt is elárulja, hogy [Petőfi] „Szeszélyes és szélsőséges a karaktere, de az általa kiváltott, felé irányuló reakció is” nem áll benne össze egy kép, ezért egy viszonylag újkeletű személyiségelemzési szakkönyv segítségével alkotta meg a címszereplő szellemi, lelki és fizikai alakját regényében. Már ez is elég lehet ahhoz, hogy kíváncsian lapozzunk bele Petőfi Sándor életregénye legújabb változatába, akár születése 200. évfordulójának apropóján is.

Kép forrása

A forradalom és szabadságharc a lőfegyverek harca is volt

1848. március 15-én a puskák, kardok, szuronyok, ágyúk még csak igen kis szerepet játszottak az eseményekben. Nem úgy később, amikor elindult a magyar szabadságharc, melynek során európai színvonalú professzionális hadsereget kellett felállítaniuk a magyaroknak. A Csikány Tamás, Eötvös Péter, Németh Balázs alkotta szerzőtrió az igen látványosra sikeredett A szabadságharc kézi lőfegyverei - 1848-1849 című kötetben az úgynevezett Augustin-fegyvereket állítják az olvasók figyelmének középpontjába. Mint a 2012-es kiadású kötet lapjairól megtudhatjuk, a magyar fegyver- és hadtörténet egyik fontos fejezete volt az 1848-49-es magyar szabadságharc, melynek során ez a fegyvermárka is nagy szerepet a kapott a harcok során. Az 1840-től rendszeresített Augustin-féle kézi lőfegyverek egyedi szerkezetük és különlegesen jó hatásfokuk miatt válhattak a történelemben fontos szereplővé. A 19. századi fegyvertörténet egyenes folytatása a mai hagyományőrző szervezetek, csoportok munkájában látszik meg, mely formációkban a huszárok és honvédek ezeket a lovassági lőfegyvereket használják. A kötet természetesen a fegyvergyűjtők, szakértők mellett a laikus érdeklődők számára is nagy élményt jelenthet, hiszen abban számos rajz- és fotóillusztráció egészíti ki a három szerző által bemutatott fegyvertörténetet.

Kép forrása

A forradalmi, szabadságharcos hadaink története

Csikány Tamás nem véletlenül szerepel duplán mostani könyvajánlónkban, hiszen 1848. március 15-e kapcsán, ő, mint ezredes, egyetemi tanár, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője több könyvet is letett már az asztalra. Az egyik ilyen A szabadságharc hadművészete 1848 – 1849 címet viseli. Ez a kötete jelentős mélységben tárja föl a legnagyobb 19. századi magyar honvédő háborúskodás sokféle részletét. A könyv legnagyobb erénye talán az, hogy szerteágazóan ábrázolja az akkori magyar hadsereg vezetői karának felépítését, annak különféle szintjeit, és a különféle katonai hagyományokon alapuló rang- és hadtestrendszereket. A szerző arról is külön fejezeteket alakított ki kötetében, hogy leírja a 19. századi magyar hadvezetés harcászattal kapcsolatos tudományát, stílusát, benne olyan különleges szekciókkal, mint várharcok és „kisháborús” műveletek irányítása. Csikány Tamás szintén külön fejezetek szentelt a szabadságharc kiemelt fontosságú harcainak, illetve harci időszakainak. Aki pedig még nem hallott a Görgey és Kossuth klasszikussá váló vitájáról, az most sokat tanulhat, hiszen nemcsak a pákozdihoz hasonló dicső győzelmek, de a magyarok szabadságért folytatott küzdelmeit lezáró világosi fegyverletétel is megjelenik ebben az izgalmas, tudományos igényességű hadtörténeti kiadványban.