Mi van manapság ingyen? Semmi. De közben mégis: a Prae Kiadó egy jópofa, egyszersmind komoly, csak online elérhető szakmunkát tett elérhetővé mindenki számára az alábbi linken (lapozható formátumban megtekinthető itt: https://fliphtml5.com/kplvg/xxyf), mégpedig egy útmutatót a képregények tanulmányozásához, afféle bevezetőt a képregénytudományba. Külön érdekessége a könyvnek, hogy maga is képregényformátumban létezik, és amit bemutat, azt – önmagán – ábrázolja is. De haladjunk sorban!

A comicológia tudománya

A kötethez Szép Eszter, a könyv fordítója, képregénykutató írt előszót, amelyben egyebek mellett kijelenti: „A magyar felsőoktatásban egyre többen írnak képregényes témájú házidolgozatot, szakdolgozatot vagy doktori értekezést. A képregények tudományos igényű vizsgálata – legyen az a tudomány akár bölcsészet- vagy társadalomtudomány – egyre inkább jelen van a hazai egyetemeken és szellemi műhelyekben. Az a hallgató, aki a képregények tanulmányozására adja a fejét, valószínűleg szembesül azzal a problémával, hogy a korábbi generációk és kortársak által felhalmozott tudás áthatolhatatlan erdőnek tűnik, amelyben túl sok hívogató irányban el lehet indulni, és túl sok módon el lehet veszni. Aki pedig képregényt szeretne tanítani az óráin, tudja, milyen nehéz megtalálni azokat a pontokat, ahonnan fel lehet fejteni a képregény médiumának összetettségét, hiszen a képregény nem csak irodalom, nem csak grafika, nem csak szuperhős, és nem csak Art Spiegelmantól a Pulitzer-díjas Maus.” Illetve: „Az Útmutató nem egy olyan elméleti képregény, amelyben a képek egyszerűen díszítik a szakzsargonnal teli szöveges érvelést. Josean Morlesín Mellado egyszerűen értelmezhető rajzstílusban jelenít meg összetett fogalmakat, és minden oldalon demonstrálja azt a komplexitást, amely a képregényt hihetetlen árnyalt történetmesélő médiummá teszi.”

Kor és képregény

A könyv a graphic novel és a képregény közötti különbségek tisztázásával indul, majd sorban bemutatja a képregény nyelvét, technikai megoldásait, a nyomdai tudnivalókat, az elkészülés folyamatát és fázisait, az alkotókat, sőt magát a képregény történetét is, ahol egyenesen a barlangrajzokig nyúl vissza a sztori, hiszen azok meséltek el először képekben egy történetet.

A különböző képregénytípusok bemutatása után levonja azt a következtetést is, hogy miért érdekes és fontos a képregények kutatása: „A képregények gyakran építenek koruk eszméire anélkül, hogy a készítők ennek tudatában lennének. Akár tudatosan is hordoznak közéleti állásfoglalást, akár nem, képregényekkel reprezentációs hagyományokat és fogyasztói szokásokat vizsgálhatunk. Jobban megérthetjük, hogy ezek a kérdések hogyan jelennek meg azokban a társadalmakban és kultúrákban, ahol olvassák őket.” A kutatást nehezíti – vagy inkább sokrétűbbé, a lehetőségek tárházává teszi –, hogy maga a „jelenség” interdiszciplináris, nehéz egyetlen tudományterülethez kötni.

Kiadói önzetlenség

A könyv ajánlott irodalommal zárul, valamint tartalmaz egy remek interjút Nick Sousanisszal, a San Francisco State University oktatójával és az Unflattening (2015) című, képregényekről és kép-szöveg kapcsolatokról szóló, újító könyv szerzőjével is.

Kifejezetten tiszteletet érdemel az a kiadói önzetlenség, amellyel a teljes olvasóközönség számára ingyenesen hozzáférhetővé tettek egy minőségi kiadványt, ezért arra biztatnék mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel és olvassa, tanulmányozza ezt a kiskönyvet, mert nem csak ingyenes, hanem nagyon igényes és remek szórakozást biztosító olvasmány is egyben.

Enrique del Rey Cabero, Michale Goodrum, & Josean Morlesín Mellado: Útmutató a képregények tanulmányozásához: bevezető a képregénytudományba. Fordította: Szép Eszter. Prae Kiadó, Budapest, 2023.

Ingyenesen hozzáférhető itt: https://fliphtml5.com/kplvg/xxyf

Képek forrása