A 20. századi történelmi jelentőségű időszakok, események, folyamatok feltárásának, elemzésének új korszakába léptünk azzal, hogy mind a hazai, mind pedig az oroszországi (volt Szovjetunióbeli) irat- és levéltárak, dokumentációs gyűjtemények titkosítását feloldották és a szakemberek vagy akár a szélesebb réteg számára elérhetővé tették. Így születhetett meg a Miklós Tamás történész által írt, a második világháborúban jócskán érintett Esztergom és térségének a fővárosi harci cselekményekkel összefüggő történetét elbeszélő tudományos könyv.

Kép forrása

Különleges gyűjtemény

A második világháború harceseményei Esztergom térségében 1944-45-ben és a város háborús embervesztesége című könyv elég hosszú, e témában már korábban kiadott tanulmánykötet-sor méltó megkoronázása. Ugyanis már a rendszerváltás előtt megkezdődött az Esztergom térségében történt világháborús események, adatok ismeretterjesztő anyagként való feldolgozása, de Miklós Tamás, ez a fiatal történész, egy olyan változatot hozott létre kötetével, mely a korábbi e témájú könyveket tulajdonképpen minden tekintetben felülmúlja. Ebben a maximalizmusban nagy szerepet játszott a bevezetőben említett azon folyamat is, melynek köszönhetően a magyar és orosz irat- és levéltárak titkosított állományát immár kutathatóvá tették.

Kép forrása

Konrad 1, Konrad 2

1944 és 1945 fordulóján, három hónapon át húzódott a front Esztergomnál, s ahogy olvassuk Miklós Tamástól: „A város sorsára nézve mindvégig meghatározó körülmény volt Budapest közelsége, ugyanis a környéken lezajlott főbb harcesemények elsősorban a magyar főváros ostromával függtek össze.” Ez az epizód és így aztán a könyv idővonal vezetése is 1944. december 26-án kezdődik, amikor „Esztergomnál zárult be a Budapest köré vont szovjet ostromgyűrű…”

A történész egyfelől két német hadműveletről, illetve az azokra adott szovjet katonai válaszoknak megfelelő offenzíváról, illetve azok térségre gyakorolt hatásáról ír. A fővárost célzó mind a Konrad-hadművelet és a Konrad 2-hadművelet és a szovjet támadások, intervenciók esetében Esztergom is érintett lesz, mely súlyos katonai, civil és anyagi áldozatokkal járó fejezetté teszi ezt az időszakot.

Kép forrása

Rettenetes veszteségek

A kötetben a német és a szovjet, illetve a nyilas megszállás, uralom viszonylag rövidebb periódusai váltják tehát egymást esztergomi térségben, melyben a nyilas, német irányítással végrehajtott zsidók deportálása, majd az első szovjet megszállás a nyitány. Ez követi egy fellángoló harcokkal teli időszak, amikor Esztergom maximálisan a frontvonalba kerül, ahogy a német, majd 1945 tavaszán újra a szovjet csapatok veszik át a város felett az irányítást. Különlegesen komor része a kötetnek az, ahol az író a két világháborús, egymás ellen harcoló hadsereg civil lakossághoz és a civil városrészekhez való irgalmat nem ismerő viselkedését mutatja be.

A szerző külön fejezetben foglalkozik a várost és térségét ért károkkal és veszteségekkel, különös tekintettel az emberveszteségekre, azon belül is külön a katonai és a polgári áldozatokra. Ugyancsak szerepel az anyagban a várost ért súlyos anyagi károk leírása, a magyar állam bölcsőjének számító Esztergom legértékesebb épületeinek, köztük a főszékesegyháznak bombázása miatti sérülések. A könyvben eddig nem sokak számára ismert korabeli fotók hosszú sora hangsúlyozza a világégés, a helyiek és az ország más területein élők számára is háborús fejezet emlékezetes drámáját.