Karácsony előtt jelent meg Orbán Viktor elmúlt két évben elhangzott kiemelt beszédeit tartalmazó Csillagfordulás című kötet. Az egyfajta politikaitörténeti antológiának is tekinthető válogatás nemcsak a magyar miniszterelnök kétéves politikai állásfoglalásainak, elemzéseinek, üzeneteinek gyűjteménye, de egyben Magyarország 2021-es és 2022-es esztendejének országvezetői szögből látott kortárs történelmi leírása is.

Kép forrása

Álomkergetők

Hadd kezdjem azzal a Csillagfordulás című kötet recenzióját, hogy az én generációm számára Orbán Viktor egy nemzedéki igazodási pont! Így volt ez, amikor a Nagy Imre temetésen meghatározta az akkori fiatalság politikai állásfoglalását és a híres mondatban a szovjet katonáktól mentes magyar függetlenséget, és így volt akkor is, amikor Horn Gyulával és kétharmadával vagy Gyurcsány Ferenccel és kormányzásával szembehelyezkedve kritizált. Ugyancsak így volt, amikor az általa alakított kormány 2002-ben elvesztette a választást és Orbán Viktor ezután nem sebeit nyalogatta, hanem még nagyobb sebességre kapcsolta munkatempóját és felkészült a következő kormányzásra. És szintén igazodási pont az én generációm számára Orbán Viktor, amikor a 2010 óta tartó ciklusok során – már csak a kormányzásban töltött rekordhosszú idő okán – tőle kérjük számon a rendszerváltástól napjainkig elmaradt egyéni és közösségi kudarcainkat. Mert ilyen ez a nemzedéki apakomplexus, ilyen ez a jellegzetesen magyar vezérváró, vezéralak beteljesítő álmodásos realizmus. Az Orbán Viktor beszédei 2021 – 2022 alcímet viselő kötet a passzentos borítók belső oldalán kapásból „kinéz a jelenetből” és Nagy Imre 1989. június 15-én újratemetésén elmondott beszédével indít. A keretes szerkezet a hátsó oldalon zárul, ott a 2022. május 16-án az Országgyűlésben elhangzott beszéd olvasható. Itt a miniszterelnök megerősíti fenti, „álmodásos realizmus” meghatározásomat, amikor úgy érvel, hogy „…mit keresünk mi az Európai Unióban? A válasz az, hogy az álmainkat.”

Kép forrása

Huszonnégy beszéd

Az alcímben lévő két év, a 2021-es és a 2022-es is a rendszerváltás óta eltelt évtizedek viszonylatában az eddig két legnehezebb volt: járványok, gazdasági krízisek, migrációs- és energiaválságok, háború, itthoni és külföldi politikai csatározások szélsőségei ezertonnás mérföldkövei mentén menekült a világ, s benne Európa, s azon belül is Magyarország előre a vélt, remélt megoldások felé. Ma, 2022 decemberében már tudjuk, hogy az elmúlt két év fent idézett krízisei közül tulajdonképpen egyik sem szűnt meg, sőt. Orbán Viktor beszédei közvetlenül ennek a két évnek, közvetve pedig az előtte lévő periódusoknak és az ezt követő időknek dekódoló szövegei. A beszédek száma huszonnégy, akárcsak a jelzett időszak hónapjainak száma. A politikai igazodási pontnak mondható szerzőről persze állíthatjuk, hogy itt és itt tévedett, hisz ma már látható, hogy merre haladt tovább a világ az általa megjósolthoz, beazonosítotthoz képest. De emellett az is él, hogy ellenzői számára is hetente, naponta visszatérő elem ezen beszédeinek számos részlete, markánsabb mondatainak (fel)emlegetése, beszédei közben elejtett humormorzsáinak idézgetése. Állításainak igazolását vagy cáfolatát rendszeres munkává fogadta be a bel- és külpolitikai szereplők és elemzők széles köre, ahogy politikája kommunikációs és gyakorlati megvalósításáról is tulajdonképpen mindennapos diskurzus folyik itthon és külföldön egyaránt.

Kép forrása

Néplélek a szavakban

Tény, hogy a könyv elsősorban az Orbán-fanoknak készült, azoknak, akik a magyarok miniszterelnöknek jóval több oldalt tulajdonítanak, így a politikai vezető, az oly sokat emlegetett néplélek legjobb ismerője, a 20. századi és korábbi századok idején magyaroknak kijutott történelmi, politikai és kulturális csapások ellen csapást mérni képes vezér(egyéniség) vélt/valós alakját is benne látják. A beszédek pedig leírva is visszaadják Orbán jellegzetes élő beszédbeli habitusát, karakterét, az iránytű-jellegű előremutatást, a már említett – hol szarkasztikus, hol ironikus – humorcsengettyűket, a markáns magyar nemzeti öntudat hangsúlyozását. Ezen túl pedig még a kezdettől a politikai pályára készülő és azon hiperaktivitással haladó egykori jogászt is, aki már régóta egy törvényeket, adatokat, történelmi és geopolitikai ismereteket figyelembevevő taktikus megfogalmazásokkal élő politikus. Az írott szövegekké vált beszédek vegyes kontextusban, így például az 1956-os forradalom 65. évfordulóján, pártja kongresszusán, évértekelőként, kamarai évnyitón, gyárátadón, kampánynagygyűlésen, szakmai fesztiválon, továbbá miniszterelnöki eskütételt követően, Tusványoson tartott diáktáborban, határvadász eskütételnél és hálaadó istentiszteleten hangzottak el.