Idén bizonyára még inkább hangsúlyos a Magyar Közoktatás Napja ünnep, melyet a Pedagógus Szakszervezet 1991-es kezdeményezése alapján tartunk több, mint harminc éve november 22-én. A téma kapcsán három könyvet ajánlunk olvasóinknak, melyek között egy középkori iskoláskönyv, egy közkedvelt magyar pszichológus tanulmánykönyve és egy kreatív iskola vízióját felvonultató szerzőpáros kiadvány szerepel.

Képek forrása

Belelapoztunk egy középkori iskoláskönyvbe

2019-ben adtunk hírt olvasóinknak arról, hogy az eredetit majd minden részletében újraalkotott változatban adták ki a Szalkai-kódexet, Szalkai László esztergomi érsek iskoláskönyvét. A páratlannak mondható kiadvány a magyar római katolikus egyház legnagyobb könyvgyűjteményének újabb facsimile darabjaként a 15. század második felében iskoláit végző Szalkai László tetemesnek mondható tanulmányi jegyzetei, házi feladatai, különféle oktatási anyagai, tudományosnak is mondható írásai gyűjteményét jelentik. A történelmi, egyháztörténeti, tudománytörténeti, filológiai különlegességre akkor végül is nem elegen kapták fel a fejüket akkor, ezért is érdemes újra feleleveníteni, hogy miként jelenhetett meg ez a középkori magyar iskoláskönyv. A Szalkai-kódexben a névadó tanulmányainak lenyomata látható, melyeket a sárospataki plébániaiskolában írt bele. A kódex értékét ugyanakkor nem is a tartalma, hanem annak ritkasága adja, mivel a török pusztításban a legnagyobb magyar római katolikus könyvgyűjtemény – melyet Nagyszombatra menekítettek a vész elől – kivételével alig maradt fenn ilyen jellegű irat a hódoltsági területekről. A könyvritkaság megjelenésekor Sarbak Gábor tudós, szerkesztő előszavában fel is hívta a figyelmet, hogy a középkori iskoláskönyvek nem tartoztak a magán- és közkönyvtárak díszkéziratai közé, ugyanakkor a megmaradt Szalkai-kódex „a könyveknek nemigen kedvező történelmi viharok miatt” rendkívüli értékkel bír a ma embere számára. A 2019-ben megjelent facsimile kiadás során nemcsak az átlagolvasóra gondoltak, hanem a gyűjtőkre is, így a kódexet díszkötésben is meg lehetett akkor vásárolni, de talán ma már az ár is érdekes lehet, a sima bőrkötéses változat is 10 ezer forintba került. A patinás könyvben hat különböző nagy egységben találhatók a középkori gondolkodás tartalmi és logikai összefüggésekkel átszőtt tananyaga. Az első részben a csillagászat, a naptárszámítás és az egészségügyi ismeretek találhatók. A további részekben zeneelméleti, egyházjogi, irodalmi, filozófiai, teológiai és retorikai tanulmánytémákról lehet olvasni.

Képek forrása

Iskola, közoktatás a szakértő szemével

Oktatási, gyereknevelési témában a 2019-ben elhunyt Vekerdy Tamás talán az egyik legtöbbet idézett pszichológus, író, ami egyrészt a szaktekintélyének, másrészt az online közösségi oldalaknak is nagyban köszönhető. A több, mint ötven könyvre rúgó írásos életművéből most Az iskola betegít? című lapjaiba kalauzoljuk el olvasóinkat. A kötet nem mellesleg posztumusz jelent meg idén, februárban, igaz ez már a sokadik kiadás. A szerző ezúttal az indivídumot állítja középpontba, az egyszeri és megismételhetetlen gyereket, egészen pontosan a mindenki számára egységes tananyagot adó közoktatásban diákként létező egyéniség-gyermeket. Ez a felállás persze nagyon régi vita fészke, miszerint az általános műveltség, általános, avagy elemi tudás, ismeretanyag elsajátítása milyen akadályokba ütközik az eltérő képességű tanulóknál, akiknek az ítéletet adó 1-től 5-ig skálaszámozás akár egész életre szóló stigmát vagy kényszerpályát is jelenthet. Vekerdy a könyvben nemcsak az iskola ilyeténképpen való betegítő (?), az indivídumot befolyásoló hatásáról ír, de kielemzi a gyermek testi-lelki fejlődésének összefüggéseit az iskolásévek buktatóival, a családi háttér szerepét, a tanár és a szülő jó vagy éppen rossz kapcsolatát. Az író kötete amolyan kalauz ahhoz, hogy segítségével bejárjuk a gyermeki benső labirintusát, a belső gondolatok, a kimondott gondolatok, a szokások, a viselkedés, a társas kapcsolatok létesítésének és megélésének szép és furcsa mozzanatait, az esetleges tanulási nehézségek útjait. A meglehetősen markáns kötetcímről is megtudjuk a könyvből, hogy az író alapvetően arra célzott vele, hogy a környezet, s így az iskolai környezet a meghatározó abban, hogy a gyerekből ki tud-e jönni a benne szunnyadó maximum, tehetség, képesség. A kiadványt különösebben nem kell ajánlani az érintett köröknek, hiszen a korábbi kiadások óta sokat forgatott ismeretanyag szülőknél, nagyszülőknél és pedagógusoknál egyaránt.

Képek forrása

Egy TED-előadó, akire sokan hallgatnak

Bár néha becsúszik egy-egy áltudományos expozé is, azért a TED-konferencia, a TED előadások ma már mértékadónak mondhatók világszerte. Ken Robinson, nemzetközleg elismert oktatási szakértő is fellépett egy ilyen eseménysorozaton, ahol a TED Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn témák között elsőre nem gondolnánk, hogy melyikhez csatlakozott. Mindez 2006-ban történt, azóta Robinson nagyon híres lett az előadásnak köszönhetően is, így Kreatív iskolák című könyve – melyet Lou Aronica ismeretterjesztő és irodalmi kötetek szerzőjével közösen írt – igencsak nagy figyelmet kapott. A Magyarországon 2018-ban megjelent kiadványban a szerzők elsőként azt a kérdést teszik fel, hogy valóban megölik-e az iskolák a kreativitást, valóban baj van-e tehát akkor az oktatási intézményekkel világszerte? A könyv abból indul ki, hogy az iskolának az állandóan változó, kiszámíthatatlan jövőre kell felkészíteni a gyerekeket, ami az elmúlt pár év globális csapásait, válságait, háborúit tekintve nem is túlzás. Ken Robinson állítja: a ma működő iskolák alaphibája, hogy „iparosított oktatás”-t művelnek, melyeket olyan elemek kísérnek, mint az állandó tesztkényszer (dolgozatok és felelés kényszere) vagy a szülőktől való elidegenítés. Robinson nem is kissé Vekerdyre hajazva vázolja fel kötetükben, hogy milyen egyénre, egyéniségekre, indivídumokra szabott módszerekkel lehet jobb hatást, eredményt elérni a diákoknál. A metódusok lényege, hogy a tanulók a 21. századi kihívásokra legyenek felkészítve, mely felkészítés az adott technológiák és a meglévő szakmai források együttesére alapozva történik. Tény, hogy a kötet két szerzője nem rejti véka alá, hogy a most felnövekvő nemzedékeknek a legkülönfélébb gazdasági, klíma és háborús válságokra kell megtalálniuk a megoldásokat, így nagy szükségük lesz az általuk és sokak által jónak tartott módszerre.