Hány szó ismert magyarul, és ebből hányat használ az átlagember?

MEGJELENT: 2022. november 12., szombat | SZERZŐ: Oxi

November 13-án ünnepeljük a Magyar Nyelv Napját, melynek kapcsán három kötetre hívjuk fel olvasóink figyelmét. Természetesen nem volt könnyű választani, hiszen a magyar irodalom rendkívül gazdag tárháza arról győzi meg az embert, hogy a csak általunk, magyarok által beszélt nyelv kivételes szépséggel árulkodik az életről.

Kép forrása

A magyarok ősei a Mag népe?

Talán meg fog lepődni a Kedves Olvasó, ha elsőként nem egy klasszikust, de egy magyar szerző – meglátásom szerint – tudományos-fantasztikus könyvét kínálom. Az ok pedig az, hogy Purisaca Golenya Ágnes Táltosok barlangja című kötete egy ősi, egykor egyetlen nyelvként hivatkozik a proto-magyarra, vagyis a szerző által (is) Mag népének nevezettek nyelvére. A könyvet már sokaknak ajánlottam a baráti, ismerősi körben, és mindig kiemeltem, hogy az író rendkívül olvasmányos stílusa annyira magával ragadó, hogy az még a tudomány területére való tévedését és e tudomány megállapításaival szembeni tévedéseit is elfeledteti, s ahogy mondani szokták: egyszerűen nem lehet letenni. A kötet szerzője egy ecuadori barlangban talált ősi kincsek históriáján keresztül mesél el egy pre-hisztorikus időben létező világról, melyben a Mag népe az, amelynek nyelvéből az összes többi, később a történelemkönyvekből ismert népek nyelve kialakult és táplálkozott. Golenya a könyvében állítja, hogy ha jól megvizsgáljuk, akkor tulajdonképpen minden nyelvben ott rejlenek a Mag népe nyelvének, s azon túl a magyar nyelvnek maradványai, jövevényszavai, eredetei, eredeti változatának leképzett szóalakjai. A dél-amerikai Taytos-barlangtól egy egészen meredek utat tesz meg a kötet lapjain a bolygó egészén, hogy aztán megérkezzen a Kárpát-medencébe, ahol még a legelszántabbak bizonyára vele tartanak és büszkén állapítják meg, hogy ha igaz, hogy a magyar Föld ősnyelve, akkor ez nagyon izgalmas. Amikor aztán az író arról fogalmaz meg álláspontot, hogy a Mag népe a Szíriuszról érkezett, hogy benépesítsék a Föld nevű bolygót, akkor azért már leesik a tantusz, hogy ezt az egész eszmefuttatást lehet, hogy a magyar nyelv védelmében mégis csak elég, ha egy baromi jól sikerült sci-finek vesszük. Annak viszont élvezettel.

Kép forrása

Műfordítás=dekódolás egy idegen nyelvről magyarra

És akkor maradva annál a Fonográf együttes által megénekelt megállapításnál, hogy „Kár, hogy a magyar nyelvet nem érti senki…”, forduljunk rá a magyar műfordítások témájára. A magyar nyelven értők, beszélők és olvasók számára a többi nyelven született irodalmi művek természetesen ugyanúgy fontosak, mint más népeknél. Az elmúlt évek egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobbnak) alkotásának tartott műfordítói produktuma Nádasdy Ádám Dante Isteni Színjátéka új fordítása jó példa annak érzékeltetésére, hogy milyen jelentőséggel szerepel a magyar olvasók körében a más nyelvről való „dekódolás”. A titokról a 2015-ös kiadású Divine Comedy előszavában Nádasdy így fogalmaz: „Elsősorban az érthetőségre törekedtem, mert az Isteni Színjáték csak félkarú óriás, ha tartalma nem eléggé világos.” A műfordító azt is elárult, hogy a fentiek fényében, ellentétben például Babits-csal, nem a dantei versformát, hanem egy, az olvashatóságot jobban biztosító prózai alakot és a mai magyar nyelvre való átültetést alkalmazta a 14. századi szöveg fordításánál. A műfordítói munkáról, a magyar nyelv más nyelvekhez való viszonyáról beszélt Nádasdy egy idén februárban a jezsuita Szív magazinnal adott interjúban is, ahol egyebek mellett ezt mondta: „Erősen metaforikus ez a kifejezés, hogy „teremti a nyelvet” – mintha azt mondanám, hogy a szobrász teremti a márványt. Alapvetően nem; csak felhasználja, kihasználja a lehetőségeit. Persze ha úgy akarok fogalmazni, hogy „Michelangelo óta a márvány nem ugyanaz, mint előtte”, akkor azt is mondhatom, hogy „Vörösmarty óta a magyar nyelv nem ugyanaz”. Pedig ugyanaz. Ez benne az érdekes. Az említett urak nem teremtettek nyersanyagot, csak használták, példátlan ügyességgel. (...) A művészi nyelvhasználat – „nyelvteremtés” – zsigerből, ihletből jön, nincs köze az érdeklődő megfigyeléshez, tudományos leíráshoz.”

Kép forrása

A magyar nyelv múltja, jelene és jövője tárul elénk

Daniss Győző újságíró, a Diákszótár szerzője tavaly adta ki interjúkötetét, melyben tizennyolc beszélgetés található nyelvészekkel. A Körkép a magyar nyelvről című kötetben nyelvünk múltja, jelene és jövője a téma, melyekről avatott szakértők beszélnek, így: Balázs Géza, Bárdosi Vilmos, Gerstner Károly, Grétsy László, Haader Lea, Hegedűs Rita, Hoffmann István, Horváth Péter Iván, Kemény Gábor, Keszler Borbála, Kiss Gábor, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Navracsics Judit, Péntek János, Prószéky Gábor, Pusztay János és Raátz Judit. A könyvben lévő interjúk érdekessége, hogy olyan területeket érintenek, melyekről ritkán esik szó, bár meglehet, hogy ebben az is szerepet játszik, hogy itt bizony tudósokról van szó, az ismeretterjesztés kultúrája pedig az elmúlt években a képes, filmes irányba tolódott el, már, ami a népszerűséget illeti. A kötet gondozásában jeleskedő Tinta Könyvkiadó a fülszövegben így kínálja többek között ezt a különleges kiadványt: „Az interjúkat olvasva betekintést nyerhetünk anyanyelvünk legősibb múltjába és máig tartó változásaiba. Szó esik többek között a magyar helynevekről és személynevekről, szólásaink és közmondásaink eredetéről, a szókincs változásáról, a nyelvművelés céljáról, helyesírásunk múltjáról és jelenéről. Sok minden kiderül a megszólításokról és köszönésekről, nyelvemlékeinkről, továbbá a nyelvjárásokról vagy épp a kétnyelvűségről.” Ezek mellett a kötetben olyan érdekességek is olvashatók, hogy hány szó ismert magyarul, és az is, hogy ebből hányat használ az átlagember, illetve kiderül, hogy milyen hatással volt az informatika nyelvünknek.


Megosztás

Egypercesek

Ötvenegy különleges ember története

Ötvenegy különleges ember története

Bemutatták Sal Endre legújabb könyvét

Adventi Könyvvásár Kolozsváron

Két év kihagyás után tartják meg az eseményt az erdélyi magyar könyvkiadók

Laáramlás

Laár András mesél Zenéről, humorról, filozófiáról, vallásról és sok minden másról a most megjelent önéletrajzi könyvében

Így kell nézni egy futballmérkőzést

A modern labdarúgást közérthetőn elemző könyv jelent meg a tévéből és podcastekből ismert három hazai szakértő tollából

Eddig ismeretlen Hegel jegyzetekre bukkantak

Hegel munkásságának jelentős része csak előadásaiból ismert, így a most előkerült, példátlan nagyságú anyag hatalmas jelentőségű lehet