A törölköző egyenlővé tesz

MEGJELENT: 2022. augusztus 3., szerda | SZERZŐ: Oxi

Ha nyár, akkor Balaton, ha pedig balatoni nyár, akkor esetünkben balatoni könyv, Balatonról szóló kötet. Ezúttal tehát olyan kiadványokra hívjuk fel az olvasók figyelmét, melyek Közép-Európa legnagyobb édesvízi taváról és annak partjainál megtalálható látványosságokról, turisztikai célpontokról és történetekről szólnak. A válogatásban mese, fotóalbum és novelláskötet is megtalálható.


A kutyusos család újra a Balatonnál nyaral

Immár kétrészesre duzzadt a Brúnó a Balatonon című „idegenforgalmi mese”. A Brúnó-széria már több turisztikai célpontnak számító magyar települést, tájat mutatott be azzal az igénnyel és céllal, hogy a történetbe ágyazott információk mellett maga a mese szórakozást is adjon az egész családnak. Bartos Erika jó érzékkel vette észre, hogy a magyar tenger és környéke témában több van, mint egy kötet, így most már – ahogy a tónak is két partja van – két kötetbe rendezve követhetjük Brúnó és családja balatoni kalandjait. A szerző először az északi part változatot készítette el. Erről egy helyen így beszélt: „Először összegyűjtöttem a témákat, és számtalan könyvet elolvastam a Balatonról. Ezután bejelöltem a helyszíneket a térképen, és a férjemmel bebarangoltuk az összeset. A gyűjtőmunka után elkészíttetem a forgatókönyvet, majd hozzákezdtem a rajzokhoz. Igyekeztem változatos témákat beleszőni a történetbe, hogy a könyv mindenkinek hasznos legyen és örömöt hozzon.” A folytatásban Bartos Erika a déli partot mutatja be, ott Balatonkenese, Balatonakarattya, Balatonvilágos, Balatonfőkajár, Siófok, Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Kereki, Kőröshegy, Balatonszerszó, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Somogyvár, Balatonfenyves, Somogyszentpál, Balatonszentgyörgy, Vörs kerül górcső alá, vagyis: Brúnó kutyus és a család arra veszik az irányt. A Brúnó-sorozatnak, illetve azon belül is a Balaton-os részeknek a komplexitás a titka. Azért vannak „annyira egyben”, mert mint olvashattuk: a szerző maga járja be a bemutatandó helyszíneket, maga jár a különféle kiegészítő információknak utána, és maga írja és rajzolja a könyvet.


Fotókba fogalmazott Balaton

És ha Balaton, akkor továbbra is a család, benne a gyerekek, unokák. Azzal együtt is, hogy a nyári balatoni vakációról, üdülésről írni, beszélni hovatovább közhelyes, csak azzal az állandósággal okolható, hogy a magyar tenger továbbra is tartja vonzerejében rejlő pozícióját. A könyvkiadók is szinte versenyt futnak Balaton-témában, hogy ki mivel rukkol elő. A Kossuth Kiadó 2013-ban egy a magyaron kívül angol és német nyelvű változatban is megjelent albumváltozattal állt elő, mely ma is elérhető a boltokban. A kötetnek leginkább az volt, lehetett az alapkoncepciója, hogy – miként a címe is: Szépséges Balaton – a tó és környékének szemet gyönyörködtető részeit, elemeit, jellegzetes és kevésbé ismert, de rendkívül mutatós területeit ismertessék fotókon. És akárhogy is nézzük, a Balcsiról készült könyvek – kivéve talán a szépirodalom – minden esetében valahol nagyon is az idegenforgalom segítése a kimondott vagy burkolt cél. A Szépséges Balaton esetében is így van ez, a rendkívüli könyv Közép-Európa legnagyobb édesvízi tavát és annak partmenti településeit, természeti kincseit kifejezetten nívós fotóanyag szerint teszi még vonzóbbá. A kötetben kiemelt részt jelentenek a balatoni műemlékeket, egyházi és népi építészetet bemutató felvételek, valamint a különféle balatoni rendezvények és a borkultúrával kapcsolatos események, helyszínek felvonultatása is. A tematika is itt viszonylag egyszerű, áttekinthető: a déli parttól az északi partig, majd azon túl, a Balaton-Felvidékre tart az utazás, benne építészeti és természeti szépség, gasztrokultúra, no meg persze sok-sok művészeti rendezvény.

 

A Balaton, mint a társadalomkutatás műszere

A Balaton irodalmi „megdalolása” is a távoli múltra nyúlik vissza, az utóbbi száz év pedig szinte minden műfajt felvonultatott már. Kiss Noémi Balaton című, 2020-ban megjelent novelláskötete hol szociografikus, hol szépirodalmi berkekhez illő elbeszélő, hol az abszurd, a groteszk mezsgyéjét érintő, hol pedig a krimi jellegzetes elemeit bemutató gyűjtemény. A kötet érdekessége, hogy ez utóbbi műfajhoz köti kiindulópontként a legtöbb novellát. A megjelenéskor az egyik kritikus „Angolnanyúzás” címmel irányította a könyvre a figyelmet, a bizarr kifejezéssel végül jócskán nem lőtt mellé, hiszen a kötet valóban egyfajta leszámolás is a balatoni idilli gulyáskommunizmus víziójával, de nem egyszer kínos vagy tabu témákat érint. A gejl nosztalgia múló időszakába kalauzol el tehát a kötet, amolyan szocializmus után realizmussal, melyben többek között a tizennégy novellában rejtélyekről és azok megfejtéseiről, pedagógus sorsról, egy motorkerékpár felgyújtásáról, gyerekgyilkosságról, homoszexualitásról, illetve fiatal lányok szexuális bántalmazásáról is olvashatunk. A Balaton, mint a társadalom lakmuszpapírja, mint az egészről tűpontosan árulkodó rész kerül elénk. Erre utal az írói szándék is, amikor a konyvesmagazin.hu-nak adott korábbi interjúban egy ponton így fogalmaz: „Ha megnézed a Kádár-kor balatoni képeit, sovány, csinos emberek fekszenek a siófoki parton, szorosan egymás mellett. Bőr a bőrrel érintkezik. A törölköző egyenlővé tesz. Ma sokkal molettebb, jóllakottabb a társadalom, de hogy boldogabb-e, szabadabb? Nem tudom. Mindig korlátokat állítunk fel, kerítéseket húzunk és óriási lett az egyenlőtlenség.”


Megosztás