Egy korábbi összegzésben számadatok egész sorával már érzékeltettük, hogy milyen tetemes mennyiséghű új kötet kerül a boltokba a 93. Ünnepi Könyvhét alkalmával. Ezúttal a különféle kiadók terméséből szemezgetünk, hogy megnézzük mely kiadványokkal találkozhatunk a Vörösmarty téren és Duna Korzón felállított standoknál június 9 és 12 között.

Kép forrása

Horvát – magyar két jó barát

Sajnálatos napi aktualitás miatt válhat fontossá A horvátországi magyarok a 21. században című könyv. Mint ismeretes, Orbán Viktor az uniós tárgyalások egyik fordulójában elejtett egy mondatot („Volt nekünk tengerünk csak elvették”), melynek nyomán történelmi jellegű vita kerekedett horvát és magyar szakértők és laikusok között arról, hogy Magyarországnak volt-e tengere. A magyarnemzet.hu oldalán olvashatjuk azt az áprilisban keltezett cikket, melyben a mostani könyvhéten is a Nap Kiadó standjaira kerülő kötetekről szól. A fókuszban három könyv áll, Kiss Gy. Csaba: Harminc év után: 1989-1990, Lőkös István Zbogom: Zagreb és A horvátországi magyarság a 21. században című kötetek. A cikkíró kiemeli, hogy a Nap Kiadó egy horvát est keretében mutatta be a három kiadványt, majd idézve az esten egyik elhangzottakat: „…közelmúltunk politikai életétől kezdve a horvátországi magyarság hétköznapjaiig és ünnepeiig sok érdekes, eddig esetleg nem ismert tényről, eseményről szerezhetnek tudomást. Kiderül majd, milyen sokoldalú és értékes tevékenységet folytat az egyik legkisebb lélekszámú határon túli magyarság.” Kiss Gy. Csaba könyvéről többek között elmondták, hogy bár nem Horvátországról szól konkrétan, de számos része köthető oda, mint a közép-kelet európai országokhoz, illetve azok egyikéhez.  Lőkös István Zbogom esszékötetével a határon túli magyarság, a diaszpórában élők mindennapjaiba enged bepillantást, írja a magyarnemzet.hu. Végezetül A horvátországi magyarság a 21. században című tanulmánykötetről szólva elárulták, hogy abban a fentieken túl a régió bemutatása és az ott élők sorsának ábrázolása, dokumentálása is megtalálható.

Kép forrása

Milyen mély a Balaton?

A Móra Kiadó is ott lesz természetesen a könyvvárásáron, a vállalat számos mesekönyvvel, illetve gyerekeknek szóló egyéb más kiadvánnyal készül a kiemelt napokra. Ezek között – olvasható a konyv7.hu-n – ott van a méltán népszerű Brúnó-sorozat új része, mely a Balatonra kalauzolja el az olvasókat. Bartos Erika, a sorozat szülőanyja, szerzője ezúttal is legalább kétféle szempont szerint állította össze a történetet: egy érdekes kalandot mesél el a gyerekeknek miközben ismeretet terjeszt. A duplafenekű vállalkozás sikere egy percig sem kétséges, hiszen Brúnó ezúttal is a legkülönfélébb vad kalandokba bonyolódik, ugyanakkor az epizódok során sokminden kiderül a magyar tengerről, amit – valljuk be – mi magunk, felnőttek sem tudunk pontosan. Ilyen ismeretanyag például, hogy milyen mély a Balaton, hogy miként alakult ki a tihanyi visszhang legendája, hogy mit rejt a balatoni Lóczy-barlang vagy, hogy miről híres az örvényesi vízimalom? A szerző annak ellenére tapintott a 2000-es évek utáni világban felnövő gyerekek világára, hogy építészmérnök és nem született mesealkotó. Persze ezt fordítva is magyarázhatjuk, hiszen a Bogyó és Babóca széria utáni újabb siker, a Brúnó-sorozat kétséget sem hagy afelől, hogy Bartos Erika nagyon is jól érti a gyerekek nyelvét, így aztán nem egészen világos, hogy mit is keresett korábban az építészmérnökök között…?

Kép forrása

Amikor a szerző megsúgja könyve eredetét

Ugyancsak a konyv7.hu ad hírt több új kötetről, mégpedig azok szerzőivel készült interjúkban. Lackfi János rendkívül aktív, számos területet érintő naprakész munkássága dübörgő gőzmozdonyként tarol a kortárs irodalom és közbeszéd különböző platformjain. A költő, író, közgondolkodó ezúttal a Bejgliköztársaság című új kötetéről beszélt a sajtónak. Mint többek között elmondta: „[A könyv egy része] …az elmúlt hat-hét év novelláinak körülbelül a fele. Az apropó mindig az élet. Valaki élőben jelentkezik be apja temetéséről vadiúj outfitben. Valaki mágneshorgászik és durva titkokra akad a folyó mélyén. Valaki macskát röptet onlájn oktatás keretében. Valaki megöli férjét ötvenhárom késszúrással. Vagy nem? Valaki lehúz egy embert a vécén. Valaki egy gallon víz miatt kirúgatja élete szerelmét. Valaki Jézus lábához teszi egy maffiózó mobilját. Valaki bejgli-versenyt vagy böngyörke-fesztivált rendez. Na, de mi az a böngyörke?”

A másik szerző Szabó T. Anna, aki verseskötetivel az évek során tovább duzzasztotta rajongótáborát. A Vagyok című új kiadványa egy válogatás az elmúlt években megjelent köteteinek javából. A harminc évet is átfogó könyvről a szerző egy helyen így beszélt: „Külön öröm volt visszatérni a vershez, hiszen számos prózai munkám ellenére, mindig is költőnek tartottam magam. A vers számomra a gyújtópont, az írás értelme, s a prózámban is azok a legjobb pillanatok, melyeknek a vershez hasonló lüktetése van.”

És szintén a könyvünnepekre megjelenő kiadványban olvasható Romsics Ignác nyilatkozata új kötetéről, a Hetven év – Egotörténelem 1951–2021 címűről. A szerzőt a beszélgetésben egyrészt arról is faggatták, hogy miért választotta a memoár műfaját új munkájánál, melyre Romsics így felelt? „Amint idősödik az ember, egyre inkább a múltjában él, és egyre kevesebbet gondol a jövőre. Ezzel arányosan jönnek elő a tudat mélyrétegeiből rég elfelejtett helyzetek, történések, személyek. Hetven fölött én már ebben a korban vagyok. Másrészt kifejezetten törekedtem rá, hogy a memóriámat ne csak megőrzött levelezésemmel és naplóimmal frissítsem fel, illetve ellenőrizzem, hanem célzott levéltári kutatásokkal.”