Húsvéti könyvajánlónkban elsőként egy a húsvétot is alaposan körbejáró, azt több oldalról bemutató mesekalendáriumról adunk számot. A második kötetről szólva az ünnepi asztal legédesebb finomságaiként lévő húsvéti mézeskalácsok világába kalauzoljuk el olvasóinkat. Harmadjára három debreceni egyházi vezető húsvétról, a feltámadásról szóló gondolatokat tartalmazó könyvről tájékoztatjuk az érdeklődőket.

Kép forrása

Jeles napokról mesékkel, legendákkal

Kerek élet fáján címmel jelent meg egy különleges válogatás gyerekeknek, pedagógusoknak, szülőknek. A Népmesekincstár Plusz-sorozat harmadik részeként megjelenő kötetet Bajzáth Mária mesepedagógus szerkesztette. A Gyetkó Krisztina népművészti motívumokat idéző rajzaival illusztrált könyv a szerkesztő-szerző szándéka szerint amolyan öröknaptárként is használható, hiszen a jeles napok, s így az azokhoz kapcsolódó mesék, legendák, szokások esztendőről-esztendőre ismétlődnek.

És talán nincs is jobb alkalom egy ilyen mesekalendáriumot ajánlani az olvasóközönségnek, mint húsvét előtt. Természetesen ez az ünnepsor is benne van a kötetben, melyről alapvetően azt kell tudni, hogy abban a jeles napok mentén magyar népmesék és legendák, népszokások és hiedelmek leírása található. A legnagyobb keresztény ünnephez kapcsolódva a kötetben olvasható a „Húsvéti nagytakarítás”, a „Nagycsütörtök”, az „Elhallgatnak a harangok”, a „Nagypéntek” és a „Locsolkodás” cikkhez és az azokhoz rendelt mesék, történetek is. Bajzáth Mária mesepedagógus egy helyen így kínálja kötetét: „Szeretném, ha a könyv része lenne a családi, óvodai, iskolai életnek is. Ha összefogunk, és mindenki megéli az ünnepet, a gyerek egyszer csak a történethallgatást átfordítja cselekvésbe.”

Kép forrása

A húsvéti ünnepi asztal éke: a mézeskalács!

A húsvét ünnepe attól is különleges, hogy abban Isten rendelése szerint is kiemelten jelenik meg az étkezés. A húsvéti ünnepi asztal az élet újragondolásáról, a feltámadásról is szól. A fő elemek, a sonka, a tojás és a kiegészítő zöldségek mellett a magyarok különleges édességeket is odahelyeznek az asztalra. Erről szól Tószegi Judit Tavaszi és húsvéti mézeskalácsok című könyve. Ebben nemcsak a jellegzetes ízű tésztaféle alapanyagai és elkészítési módjai sorakoznak, de a különféle kalácsformák, mint jelképek is magyarázatot kapnak. A szimbolikus süteményekről megtudjuk, hogy azok közül melyeket adják a gyerekeknek és melyeket a húsvéti locsolkodóknak. A szerző kötetében rámutat, hogy a mézeskalács milyen dekorációs jelleggel bír, illetve arról is mesél hol foglalja el a helyét a mézeskalács az ünnepi terítéknél.

Azoknak, akik az autentikus, hagyományos dolgokat kedvelik, nagy öröm lesz, amikor kiderül, hogy ebben a könyvben azokat a technikákat találják meg, melyekkel nagyszüleink, s azok szülei készítették a mézes finomságokat. Persze egy-két esetben azért be-belopakodik a készítés folyamatába a modern technika, de a kötetben alapvetően a tradíciók a hangsúlyosak. A könyv meglehetős részletességgel tartalmazza a tavaszi és húsvéti ünnepek mézeskalácsaival kapcsolatos tudásanyagot, így többek között szól a készítéshez szükséges eszközökről, alapanyagokról, receptekről, külön kitérve a tészták sokféleségéről, a mézek és cukormázak variációiról és persze a kalácsok díszítéséről is.

Kép forrása

A keresztény hit központja a húsvét élménye

Fekete Károly református püspök, Kocsis Fülöp görög-katolikus érsek és Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök közös munkájaként jelent meg Hogy a lámpatartóra tegyék című kötete. A Szent István Társulat gondozásában megjelent kiadvány a húsvét üzenetének ökumenikus, három magyarországi történelmi egyház szerinti értelmezését kínálja. A könyv címe Márk evangéliumának azon részét idézi, melyben Krisztus tanítása során egy alkalommal így fogalmaz: „Vajon azért veszik-e elő a lámpást, hogy a véka alá tegyék, vagy az ágy alá? Nem azért, hogy a lámpatartóba tegyék?” A feltámadás örömhírével az olvasókat megkereső és remélhetőleg megtaláló szerzők – akik mindhárman Debrecenben szolgálnak híveik körében – az ökumené, az „egy pásztor, több akol” jegyében állították össze a kötet. Abban a húsvétról, mint nemcsak a kereszténység legnagyobb ünnepéről fogalmaznak meg gondolatokat, hanem az ember és a húsvét különleges viszonyáról is értekeznek. A kötet lényegéről, központi gondolatáról ezt olvashatjuk a kiadói ajánlóban: „Jézus Krisztus értünk vállalt kereszthalála és feltámadása – a megváltás műve – nyitja meg számunkra azt a valóságot, amely az embert kiszabadítja a téridő szorításából. Húsvét nélkül reménytelenségbe, abszurditásba fulladna életünk. Elveszítené távlatát, amelyre pedig olyannyira vágyakozik minden ember.”