Újra és újra előkerül egy régi téma, miszerint milyen előjelű, eredményű állam és egyház kapcsolata. Sokan úgy vélik, hogy a két szervezet egymásra hatása kifejezetten negatív hatásokkal bír. Gregory A. Boyd A keresztény nemzet mítosza című könyve, bár az amerikai közegről ad átfogó képet keresztény szemszögből, számunkra, közép-kelet európaiak számára is hasznos tudásanyag lehet.

Kép forrása

Az egyház és az állam

Boyd kötetének alcíme még markánsabb: Hogyan pusztítja el az egyházakat a politikai hatalomvágy? Mielőtt olvasóink közül többen is hátrébb lépnének egyet az óvatosság okán, hagy jegyezzük meg itt, hogy a könyv szerzője – mint olvasható a hátsó fedőlapon – a világ legbefolyásosabb keresztény gondolkodóinak körébe tartozó amerikai protestáns teológus, és a minneapolis-i Woodland Hills Church lelkipásztora, tehát autentikus szerző. Immár magyar nyelvre lefordított kötetét a magyar evangélikusok Luther Kiadója gondozta, a Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány pedig támogatta. Az előszót Fabiny Tibor evangélikus teológus, egyetemi tanár írta. Tőle egyebek mellett a hívő emberek politizálása kapcsán ezt olvashatjuk: „Az Isten népéhez való tartozás és a nemzettudat („Isten és haza”) nem mosható össze; nem lazítom, hanem erősítem nemzettudatomat, amikor különválasztom a hitemtől, és fordítva. Ez érvényes az egyház és az állam kapcsolatára is.” A magyar teológus kihangsúlyozza: „Ma is igaz, hogy a politikát és a kereszténységet meg kell különböztetni, szét kell választani. (…) Látszatra a keresztény egyház sokat nyerhet a politikával kötött szövetségéből. Ám földi meggazdagodása legtöbbször lelkének elsorvadásához vezet.”

Gregory A. Boyd nem gyáva ember, kötete első fejezetében máris tudatja az olvasóval, hogy tisztában van vele, hogy sokakat sérthet azon alaptézise, miszerint az amerikai evangelikál mozgalom jelentős része elkövette a nacionalista és politikai bálványimádás vétkét. Boyd szerint ez azért van így mert az evangelikánok összemossák Isten országát a nekik tetsző világi uralommal, mely lehet akár nemzeti érdekeket szorgalmazó, politikai programmal bíró kormányzat vagy ellenzéki tömb. Az amerikai szerző leszögezi: „…sokan őszintén úgy gondolják, hogy a keresztény hit minden kétséget kizáróan lefordítható a politika nyelvére.” Itt szóba hozza az abortuszt, a homoszexualitást, a házassági törvény megváltoztatását, mint egyesek szerint Isten által nem támogatott témákat, illetve arról is beszél, hogy a konzervatív szavazók nem egyszer „megalkuvónak, jellemgyengének, hazafiatalannak, mi több, a sátán kutyájának” nevezik a liberális gondolkodókat, szavazókat. Ugye ismerős a purparlé?

Kép forrása

A keresztény Amerika ideája

Boyd kötetének másik fontos vetülete – amit címében is sejtet – hogy lerántja a leplet arról a mítoszról, hogy Amerika keresztény nemzet. Erről megjegyzi: „Az igazság az, hogy a keresztény Amerika ideája – mindazzal, ami ezzel a mítosszal együtt jár – lassan elveszíti befolyását a nemzet kollektív tudata felett.” Fejtegetése során kiderül, hogy úgy látja: Amerika egyre megosztottabbá, egyre szekurálisabbá válik, a kereszténység pedig folyamatosan veszít erejéből a civil szférában. Boyd végül kimondja: „Mind az egyházra, mind pedig Isten országának hirdetésére nézve káros az a mítosz, hogy Amerika keresztény nemzet, amelynek az egyház a képviselője.” Ezt azzal támasztja alá, hogy az egyház már nem eredeti küldetését teljesíti, hanem a fent jelzett mítoszt követve „keresztény mázzal vonta be a kor egyes pogány jelenségeit.” De tovább is megy és rámutat, hogy a fentieknél súlyosabb probléma, hogy a keresztény nemzet mítosza összekötötte Isten királyságát bizonyos amerikai politikai álláspontokkal, s így eltorzította Isten országának szépségét a nem keresztény állampolgárokkal szemében. A trendről azt az elsőre abszurdnak tűnő megállapítást is megteszi, hogy „sokan Jézusról az Egyesült Államokra asszociálnak.” Boyd tovább árnyalja a képet, amikor tisztázza, hogy tézise érvényes a jobb- és baloldali keresztényekre is, de megjegyzi, hogy a jobboldal lényegesen nagyobb vallási és politikai erővel bír, és ezt el is hisszük neki.

Kép forrása

Alapvető probléma

A keresztény nemzet mítosza című tanulmánykötet tehát alapvetően egy protestáns, keresztény, de úgy is mondhatjuk, hogy ortodox hitelveket valló keresztény kútfőből jövő gondolatcsokor.

A könyvben pont egy tucatnyi értekező fejezetében olvashatunk az állam oldaláról (A kard királysága), az egyház oldaláról (A kereszt királysága), illetve ezt követő részekben (Isten országa maradjon szent, Vegyük vissza Amerikát Istennek, Amikor a legfőbb bűnösök lesznek az erkölcs őrei, Egy nemzet Isten színe előtt és A keresztények és az erőszak: néhány nehéz kérdés) lépésről-lépésre a szerző érveinek, elemzéseinek, okfejtéseinek csokrát találjuk. A könyv az Amerikai Egyesült Államok 2004. évi választások idején készült, egy felfokozott közéleti hangulat közegében.

A szerző kifejezetten szókimondó, tabudöngető hangvételével egyszerre korbácsolja fel az indulatokat és tereli szelíd irányokba. Egy ponton így ír: „Nem kívánok állást foglalni abban a tekintetben, hogy bizonyos politikai érvek helyesek-e vagy helytelenek. És azt sem állítom, hogy egy kereszténynek nem szabad részt vennie a politikai életben. (…) A probléma sokkal alapvetőbb annál, mint, hogy melyik pártra szavazzunk, vagy hogyan vegyünk részt a kormány munkájában.”